trg_fontane
Két hét múlva (november 27-én, vasárnap) helyi közösségi választások lesznek Óbecse község területén, kivéve Pecesoron és Csikériapusztán, ahol 2009-ben voltak, és a falusi vezetőségek mandátuma 2013-ban jár le).
Centralizált községek
A helyi közösségek a törvény értelmében a következő módon juthatnak pénzhez: kaphatnak a községtől, vagy a község által kiírt önkéntes járulékból, adományokból és a saját tevékenységükből származó bevételekből. A község átruházhatja hatáskörének egy részét a helyi közösségre, de biztosítania kell a pénzt a hatáskörök ellátásához. A községi adminisztráció kirendeltségeket nyithat a helyi közösségekben – erről a községi elnök dönt. A helyi közösség jogi személy, amelynek jogai és kötelezettségei összhangban vannak az alapító okmánnyal és a községi statútummal.
Nagyjából ennyi olvasható a 2007 utolsó napjaiban elfogadott törvényben.
Az óbecsei községi statútum szerint a helyi közösségek alapszabályát a községi képviselő-testület fogadja el. A Községi Tanács („kormány”) pedig arról dönt, hogy hányan dolgozhatnak a helyi közösségben, és milyen legyen a foglalkoztatottak struktúrája.
A három óbecsei helyi közösségben, továbbá Bácsföldváron, Péterrévén és Mileševon (a község hivatalos honlapjának magyar változata, lásd: http://www.becej.rs/hu/p_o_gradu.jsp) lesznek választások.
A fentiekből kiderül, hogy ebben az országban a központosítás/ centralizáció községi szinten is nagy mértékű, vagyis nem sok hatalommal jár egy-egy helyi közösség „megszerzése”, ám mégis a polgárokhoz, legalábbis elvben, legközelebb álló önkormányzati szervekről van szó.
Főpróba helyi szinten
Ami ennél is fontosabb, a helyi közösségi választások nagyjából 5 hónappal előzik meg a tavaszi általános választásokat (országos, vajdasági és községi szinten), így akár közvélemény-kutatásként, népszerűség szondázásként is felfoghatóak. Ezt azonban fenntartásokkal írom, hiszen a részvételi arány általában igen alacsony, vagyis a „minta” nem reprezentatív.
A helyi közösségek tanácsaiba közvetlen választások útján kerülnek be a jelöltek, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem áll(hat)nak mögöttük pártok. Sőt. Jelenleg Óbecsén a Demokrata Párt és a VMSZ uralja a helyi közösségeket. Készülnek azonban mások is.
A Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) földvári szervezetének elnöke például – lapunknak nyilatkozva – szeptember végén „elviselhetetlennek” nevezte az ottani állapotokat, többek között föltette a kérdést, hogy mire költötték a donációkat és hogy hogyan kerülhetett a piaci illemhely felújítása 30 000 euróba (!). Az Egyesült Szerbiai Régiók itt is a decentralizációra fekteti a hangsúlyt, mondván, hogy a „helyi közösségek kapják meg a községi költségvetés 5 százalékát”.
Lapunkban már olvashattak a választások kiírása miatti vitáról: A VMDP községi szervezete szerint pénzt lehetne megspórolni azzal, hogy a helyi közösségi választásokat a többiekkel együtt, vagyis a tavasszal tartanák meg. Dušan Jovanović (Demokrata Párt), a községi „parlament” elnöke azzal indokolta a döntését, hogy a helyi közösségek tanácsainak szeptember 30-án lejárt a megbízatásuk, és hogy ezt követően 90 napon belül újakat kell választani. Hozzátette azt is, hogy spórolásról nem is lehetne szó, hiszen a helyi közösségi választások esetében a választási bizottságokat a helyi közösség tanácsa hozza létre, míg a másik három szinten (község, tartomány, köztársaság) a Községi Választási Bizottság illetékes. Ez – mondja Jovanović –, azt jelenti, hogy nem is lehetne egy helyen, egyidejűleg megrendezni a helyi közösségi és a felsőbb szintű választásokat.
Márton Attila
