XVI. Kőketánc – Tömeges és színvonalas rendezvény

Tizenhatodik alkalommal tartották meg május 26-án Óbecsén a Kőketáncot, az óvodások és általános iskolások énekes népi játék- és néptánc vetélkedőjét.

A rendezvényt a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör szervezte. Idén is tömeges volt a rendezvény, huszonöt vajdasági helység mintegy 1150 versenyzője mutatkozott be. Összesen 51 versenyszámot láthatott a szépszámú közönség. A produkciókat háromtagú zsűri értékelte és rangsorolta, Farkas Tamás és Majorosi Tímea békéscsabai néptánc-oktatók és a csókai származású, Budapesten élő Borsi Ferenc népzenész.
Farkas Tamás elmondta, hogy a zsűri öt szempont alapján értékelte a produkciókat: tánctudás, néprajzi hitelesség, koreográfiai megformálás, zene és ének. „A gyermekjátékokban túlságosan domináltak a körjátékok, sokkal több egyéb játékot is lehetett volna használni, ezeket picit hiányoltuk. Nagyon tetszettek az énekek, a viseletek szempontjából igényesen voltak a gyermekek felöltöztetve. Személy szerint nagyon szeretem, ha mezítláb táncolnak a gyermekek a színpadon, és biztos, hogy a lakótelepi gyermekcsoportommal nem tudtam volna ezt megcsinálni. Egyes idősebb csoportoknál úgy éreztem, hogy nagyon nehéz anyag lett választva, ami túl nagy falat volt nekik”, mondta Farkas.
Majorosi Tímea kiemelte, hogy nem csak a lányok viseletére kell nagy hangsúlyt fektetni, hanem a fiúkéra is. Elmondta, hogy először jár vajdasági gyermekfesztiválon és nagy örömmel tölti el, hogy ennyi magyar gyermek ápolja a néptáncot magas színvonalon.
Borsi Ferenc, aki minden évben a Szólj, síp, szólj! népzenei versenyen a zsűri tagja, kiemelte: „Nagyon komoly dolgokat, jó produkciókat láttunk, erősebb a színvonal mint a Szólj síp-on. Jobb egy egyszerű dolgot jól megcsinálni, mint egy nehezebb dolgot kevésbé jól színpadra vinni. Gyakran láttuk azt, hogy felnőtteknek való produkciókat próbáltak a gyermekekkel megcsináltatni. Ami a hangerőt illeti, nagyon nehéz meghatározni, hogy meddig van az ének, az erős ének, a hangos ének és a kiabálás. Kiabálva nem lehet tisztán intonálni! Meg kell próbálni elfogadható hangerőre visszafogni az éneklést, mert a gyermek hangja is tönkremehet, ha végigordít egy táncot. Ezen felül nagyon fontos a hangmagasság is. Meg kell nézni, hogy egy csoportnak melyik hangmagasság fekszik, és megkérni a zenészeket, hogy onnan kísérjék őket”.
A zsűri 44 díjat osztott ki. A szólótáncosok közül aranyminősítést kapott a becsei Brasnyó Mihály és Brasnyó Emese (Petőfi Sándor MK), Bálint Gergely és Nagy Dorottya (Magyarkanizsa, Tisza Néptáncegyesület) és az újvidéki Német Róbert (Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Egyesület). Ezüst oklevélben részesült Kurnyák Rajmond és Szőke Boglárka (Kishegyes, Petőfi Sándor ME), valamint a becsei Csernyák Hunor-Molnár Kinga (Petőfi Sándor MK) páros. Bronz oklevelet Bognár Ivett és Kószó Andor (Ada-Nagykikinda, Aranykapu ME és Egység ME) kaptak.
A gyermekjátékok kategóriájában két aranyminősítést osztottak, az adai Aranykapu ME óvodás csoportjának és a becsei Petőfi kultúrkör Kenderkóc gyermekcsoportjának. Ezüst oklevélben részesült a szenttamási Csintekerintő gyermekcsoport (Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubja), a bácsgyulafalvi Petőfi Sándor MME néptánccsoportja, a becsei Samu Mihály iskola Iglice tánccsoportja és az adai Füzike gyermekcsoport (Vadvirág Hagyományápoló Kör). Bronzminősítést a zentagunarasi Pimpimpálé gyermekcsoport (Gracza János Színjátszó és Irodalmi Egyesület és az Október 18. Á I. csoportja), a kispiaci Mákvirág gyermekcsoport és a szávaszentdemeteri Pitypang csoport kaptak.
Az alsós néptánccsoportok közül kiemelt aranyminősítést a szabadkai Vackor Gyermektánccsoport (gróf Széchenyi István Á.I.) kapott. Arany oklevélben a kúlai Ibolya gyermek-néptánccsoport, a hajdújárási Pitypang tánccsoport (Lifka Sándor ME), a szabadkai Pulyák táncegyüttes (Népkör MMK), a pacséri Pacsirta néptánccsoport (Pacsér ME), a péterrévei dr. Kiss Imre MK alsós néptánccsoportja és a bácskossuthfalvi Bokréta tánccsoport (Ady Endre MK) részesültek. Ezüstminősítést az adai Aranykapu ME csoportja, a becsei Csiperke táncegyüttes (Petőfi Sándor MK), a temerini Recefice néptánccsoport (Szirmai Károly MME), a topolyai Szélszirom táncegyüttes (Kodály Zoltán MME), az újvidéki Mitugrász gyermek-táncegyüttes (Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Egyesület) és az adai Csillagvirág tánccsoport (Vadvirág HK) kaptak. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az adai Aranykapu ME csoportja, a péterrévei Gyöngyszem néptánccsoport (Tisza Mente KNE) és a kispiaci Göncöl gyermektánccsoport állhatott. A felsős néptánccsoportok kategóriájában kiemelt aranyminősítést a bácskossuthfalvi Cimborák tánccsoport (Ady Endre MK) kapott, míg arany oklevélben a péterrévei Bogárkák néptánccsoport (Tisza Mente KNE) részesült. Ezüstminősítést a csókai Galagonya tánccsoport (Móra Ferenc MME) és a topolyai Cickom táncegyüttes (Kodály Zoltán MMK) érdemelt, míg harmadik lett a martonosi Testvériség Kultúr Társulat tánccsoportja. A vegyes korcsoportú néptánccsoportok közül a zsűri kiemelte a becsei Bekecs táncegyüttest (Petőfi Sándor MK) és a magyarkanizsai Fürtöcske csoportot (Tisza Néptáncegyesület), amelyeknek kiemelt aranyminősítést ítélt oda. Arany oklevélben a szabadkai Topogó Táncegyüttes (Népkör MKK) részesült, míg a szenttamási Pitypang táncegyüttes (Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubja), a királyhalmi-hajdújárási Pitypang-Kőris táncegyüttesek közös csoportja (Petőfi Sándor ME, Lifka Sándor ME), a kishegyesi Szalakóta tánccsoport (Petőfi Sándor ME) és a horgosi Cibere táncegyüttes (Bartók Béla MME) ezüstminősítést kaptak. Harmadik lett a zentagunarasi Gézengúz gyermekcsoport.

Erer