A Magyar Nemzeti Tanács feladata – A magyar nemzeti közösség országos önkormányzata?

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül megválasztott országos önkormányzata. A Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve, amely törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti közösséget, részt vesz a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben – mint például a magyarok által is jelentős számban lakott települések hivatalos magyar elnevezése – döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, valamint intézményeket alapíthat.

Szerbia és Montenegró Szövetségi Képviselőháza 2002. február 26-án fogadta el a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényt. Ennek értemében az állam az egyes kisebbségek nemzeti tanácsainak igényeit szem előtt tartva, azokra közhatalmi jogosítványokat ruházhat át megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett. A nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területét érintő döntések meghozatala előtt az állami, a tartományi és az önkormányzati szervek kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét. A nemzeti tanácsok választásáról szóló külön törvény elfogadásáig azok megválasztása a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium Szabályzata alapján közvetett módon, elektorok útján történt. A kéttagú államszövetség 2006-os felbomlása után a Kisebbségügyi Minisztérium jogköre a Szerb Köztársaságban a 2008-ban megalapított Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériumára szállt át. A szerb képviselőház 2009. augusztus 31-én hozta meg a 2002 óta szándékolt Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amely a korábbinál részletesebben szabályozza a nemzeti tanácsok alapításának, illetve tagságuk megválasztásának feltételeit, finanszírozásuk módját és az ország politikai rendszerében elfoglalt helyüket. Az utóbbiban jelentős változás nem észlelhető. Az új törvény szerint az egyes nemzeti tanácsok megalapításáról maguk a kisebbségek döntenek, akárcsak arról, hogy közvetlen vagy közvetett választások útján kívánják-e megválasztani azok tagjait. A közvetlen választásokhoz azonban nemzeti kisebbségi választói külön névjegyzék felállítására van szükség.

Az elektorok szavaztak

Az MNT megalakításának módjával nem értett egyet minden vajdasági magyar párt. Mivel az elektorok között túlnyomó többségben voltak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői, azok a pártok, amelyek sokkal kevesebb képviselővel rendelkeztek, vagy egyáltalán nem volt választott képviselőjük, azt szorgalmazták, hogy az MNT tagjait közvetlen szavazással, csak a magyar választópolgárok névjegyzéke alapján válasszák meg. Az etnikai alapú választói jegyzéknek az összeállítása azonban a 2009-ben meghozott törvényig politikai korlátokba ütközött.

Az első MNT megalakulása

A harmincöt tagú Magyar Nemzeti Tanács a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium szabályzata alapján 2002. szeptember 21-én megtartott elektori gyűlésen került megválasztásra. Az elektorok azok az általános választásokon – szövetségin, köztársaságin, tartományin vagy helyi önkormányzatin – mandátumot nyert képviselők, akik magyar pártok színeiben indultak.

A Magyar Nemzeti Tanács 2002. október 19-én tartotta alakuló ülését, elfogadta a testület alapszabályát és ügyrendjét, megválasztotta elnökét, alelnökeit és jegyzőjét. Az MNT végrehajtó szervének, az Intéző Bizottságnak, valamint szakmai bizottságainak a felállítására a Tanács második ülésén, 2002. december 6-án került sor. Az MNT elnöke Józsa László lett, a három alelnöki posztot Bányai János, Böröcz József és Szombathy Zoltán töltötték be, a jegyző Varga László, míg az Intéző Bizottság elnöke Pásztor Bálint lett.

Amikor a VMSZ támogat

A 2009. augusztus 31-én meghozott törvény részletezte ugyan a nemzeti tanácsok jogkörét, de nem bővítette azokat jelentősen a korábbi helyzethez képest. Ezért egyes vajdasági magyar pártok már a parlamenti vita szakaszában elítélték a készülő törvényt, és felszólították a VMSZ parlamenti képviselőit, hogy ne szavazzák azt meg. A VMSZ vezetősége azonban kedvező fejleménynek ítélte a törvényt és hozzájárult annak parlamenti meghozatalához – úgy az előkészítés idején, mint a végső szavazáskor.

A törvény meghozatala után Pásztor István VMSZ-elnök 2009. szeptember 18-ára széles körű tanácskozást hívott össze Zentán, amelyre meghívta minden bejegyzett magyar párt, a civil szervezetek és az egyházak képviselőit, valamint egyes független értelmiségieket. A fontosabb meghívottak közül egyedül Ágoston András és pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), nem képviseltette magát. A részvevők Pásztorral az élen heves bírálatnak vetették alá az MNT addigi munkáját, de túlnyomó többségük úgy vélte, hogy az új törvény fogyatékosságai ellenére is élni kell a lehetőségekkel és létre kell hozni a nemzeti kisebbségi választói külön névjegyzéket, hogy az MNT következő összetételét közvetlen szavazáson választhassa meg a vajdasági magyarság.

A törvény ellenzői ennek ellenére azonnali törvénymódosítást követeltek, amelynek során szerintük a nemzeti tanácsokat az állami szervekre is kötelező érvényű döntéshozatali joggal kellene felruházni. Külön névjegyzék helyett szerintük nemzeti szűrőt kellene alkalmazni az állami választói névjegyzékben szereplő választópolgárok nemzeti hovatartozásának eldöntésére, hogy ne kelljen külön névjegyzéket létrehozni, amit a polgárok egy része esetleg veszélyforrásként vagy politikai nyomásként élhet meg.

S úgy is élt meg, hiszen a nemzeti alapon kialakított választói névjegyzék a gettósítás egy fajtája.

2010-es választások

2010. június 6-án kisebbségi nemzeti tanácsi választásokat tartottak Szerbiában. Tizenhat népcsoport közössége – köztük a magyar – közvetlen módon választhatta meg képviselőit, háromnál pedig ún. elektori, vagyis közvetett szavazás volt. A szerbiai magyarok lélekszáma a 2002-es népszámlálási adatok szerint 293 299 fő volt, így a magyaroknak 117 320 aláírást kellett összegyűjteniük a közvetlen választáshoz. A névjegyzékhez szükséges aláírásgyűjtést elsősorban a VMSZ végezte. A VMDK és a VMDP nem vett részt a nemzeti tanácsi választásokon.

A választói névjegyzékbe feliratkozott magyarok öt lista közül választhattak, miután a Magyarok magyarokért lista visszalépésre kényszerült, mert nem sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat. A 2010-es magyar nemzeti tanácsi választásokon a választásra jogosultak száma 138 660 főt tett ki. A részvételi arány 55,46% volt, ebből 613 volt érvénytelen. A Magyar Összefogás lista (a Vajdasági Magyar Szövetség listája) a szavazatok 77,21%-át szerezte meg, 58 900-an szavaztak erre a listára, amivel 28 tanácsnokot juttattak az MNT-be. A Vajdasági magyarként Európába – dr. Csengeri Attila elnevezésű lista (a Demokrata Párt és a Humentis civil szervezet listája) 10 176 voksot kapott, azaz a szavazatok 13,34%-át, ezzel négy képviselője lett az MNT-ben. A Kézfogás a magyarságért – Polgári Mozgalom – Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László elnevezésű lista 2569 szavazatot, azaz 3,37%-ot, tehát egy képviselőt kapott. A Magyar liga – dr. Murényi Tibor nevű lista (a Vajdasági Szociáldemokrata Liga patronálásával) 2528 szavazatot kapott (3,31%) és szintén egy képviselője lett az újonnan választott tanácsban. A Magyar Remény Mozgalom – László Bálint elnevezésű listára 2114-en szavaztak (2,77 %), ezzel egy tagot delegálhattak az MNT-be.

Az MNT tagjai 2010-től 2014-ig: ifj. dr. Korhecz Tamás (elnök), mgr. Borsos Csilla (alelnök), dr. Zsoldos Ferenc, (alelnök), dr. Csengeri Attila, Csernik Árpád, dr. Csete Szemesi István, Domány Dudás Diana, Erdély Lenke, Hadzsy János, mgr. Hajnal Jenő, mgr. Horvát Endre, Jerasz Anikó, Joó Horti Lívia, dr. Káich Katalin, Kiss Tóth Erika, Kovács Frigyes, László Bálint, ifj. dr. Lengyel László, Linka B. Gabriella, Mérges Sándor, Mészáros László, Penovác Náray Éva, SVD dr. Német László, dr. Ózer Ágnes, Rácz Szabó László, dr. Ricz György, Saláta Ugrai Zoltán, Sárosi Gabriella, Siflis Zoltán, Širková Anikó, dr. Sarnyai Zoltán, Valka Károly, Várady József, dr. Várady Tibor és Vass Tibor.

A Magyar Nemzeti Tanács ülései és döntései számokban

A Magyar Nemzeti Tanács a 2010. június 30-ától 2014. június 30-áig terjedő időszakban az alakuló ülésen kívül 43 rendes, munkajellegű és egy ünnepi ülést tartott, amelyeken 479 napirendi pontot vitatott meg és 621 döntést hozott.

A Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságai és konzultatív testülete

A Magyar Nemzeti Tanács az alapszabályában meghatározott munkatestületeket hozhat létre a Tanács döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint átruházott hatáskörökben való döntéshozatalra. A munkatestületek részletes hatásköreit és összetételét a Tanács erre vonatkozó külön döntéseivel határozza meg.

Az MNT hat állandó bizottsággal és egy állandó testülettel rendelkezik.

Közoktatási Bizottság: Joó Horti Lívia (elnök), dr. Sarnyai Zoltán (alelnök), Báló Tibor, Borsos Csilla, De Negri Ibolya, Gyivánovity Róbert, Hallai Zoltán, Jerasz Anikó, Kovács Zsuzsanna, Krizbai Hajnalka, Lódi Andrea, Molnár Márta, Pribilla Zsófia, Sárosi Gabriella, Toldi Éva, Várady József, Varjú P. Tatjana, Vass Tibor.

Kulturális Bizottság: Siflis Zoltán (elnök), mgr. Hajnal Jenő (alelnök), Csernik Árpád, dr. Németh Ferenc, dr. Ózer Ágnes, Dudás Károly, Fodor István, Kis Tóth Erika, Kovács Frigyes, Kovács Magdaléna, László Sándor, Linka B. Gabriella, Mérges Sándor, Mészáros László, mgr. Beszédes Valéria, Penovác Náray Éva, Tóthné dr. Glemba Klára, Urbán András.

Tájékoztatási Bizottság: dr. Hódi Sándor (elnök), Kókai Péter (alelnök), Csőke Csaba, Domány Dudás Diana, dr. Harmath Karoly, Fehér Márta, Hadzsy János, Juhász Zoltán, Kávai Bozsó Ildikó, Klemm József, Kozma Zoltán, Lázár Jenő, mgr. Bordás Győző, Molnár Aranka, Németh Ernő, Rácz Szabó László, Tomek Viktor, Varjú Márta.

Nyelvhasználati Bizottság: dr. Várady Tibor (elnök), Józsa László (alelnök), Bács-Ódry Ágnes, dr. Hódi Éva, dr. Láncz Irén, László Bálint, Letsch Erich, Miklós Csaba, dr. Molnár Csikós László, Orosz János, dr. Ricz György, Setyerov Zoran, Tóth Zoltán, Valka Károly, dr. Végh Enikő, Širkova Anikó.

Felsőoktatási és Tudományügyi Bizottság: dr. Takács Márta (elnök), dr. Bányai János, dr. Berényi Janos, dr. Csengeri Attila, dr. Csete Szemesi István, dr. Dujmovics Ferenc, dr. Fábián Gyula, dr. Faragó Kornélia, dr. Gábrity Molnár Irén, ft. dr. Horváth Endre, dr. Káich Katalin, dr. Könyves Tibor, dr. Lepeš Josip, msgr. dr. Német László SVD, dr. Mészáros Zoltán, dr. Papp ÁrpÁd, dr. Pintér Róbert, dr. Raffai Judit.

Ifjúsági Bizottság: Saláta Zoltán (elnök), Szénási Oszkár (alelnök), Agyanszki Emil, ifj. Apci Jenő, Butás Béla, Csőke Rudolf, Klenanc Miklós, Korom Andrea, Kocsis Zoltán, Máriás Endre, Palusek Erik, Sábity Norbert, Sándor István, Szabó Attila, Vidrács Krisztina, ft. Verebélyi Árpád.
Civil Konzultatív Testület: dr. Zsoldos Ferenc (elnök), mgr. Molnár Verona (alelnök), Balányi J. Sándor, Balassa Endre, Balassa Julianna, Fejsztámer Róbert, Fekete Attila, ft. Dobai István, Hegedűs Katinka, Sneider Sándor, Juhász Attila, Krizsán Vilmos, Miskolczi József, Pécsi Elizabetta, Péter István, Ricz András, Sutus Áron, Béres Zoltán.

A bizottságok és az állandó konzultatív testület ülései és döntései

Az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke 2010 júliusától 2011 novemberéig dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt, 2011 novemberétől pedig Várkonyi Zsolt. A Közigazgatási Hivatalban 2014 júniusában négy tanácsos és tizenkét hivatalnok volt munkaviszonyban.
A Közigazgatási Hivatal tanácsosai: Beretka Katinka (nyelvhasználati kérdésekkel megbízott tanácsos), Lovas Ildikó (kultúrával megbízott tanácsos), Szűcs Balázs (hivatali koordinátor és általános jogi ügyekkel megbízott tanácsos), dr. Lengyel László (felsőoktatással megbízott tanácsos), Tóth Lívia (2010-2011) és Simon Erzsébet Zita (2011-2013) (tájékoztatási kérdésekkel megbízott tanácsosok).

A Közigazgatási Hivatal a Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó szerve. Állami szervek, intézmények, egyesületek és polgárok kérelmeit, kérvényeit fogadja és bírálja el, készíti elő az ezekkel kapcsolatos javaslatokat és terjeszti, a törvénnyel összhangban, az MNT elé. A havi rendszerességgel megtartott tanácsüléseken meghozott döntések, záradékok, végzések és határozatok formájában kerülnek vissza a Hivatalba, melyek végrehajtása a Hivatal feladata.

A Közigazgatási Hivatal munkáját annak elnöke irányítja. Az elnök saját hatáskörében döntéseket hoz, és ellátja a Tanács Alapszabályában és egyéb aktusaiban meghatározott feladatokat.

A szakpolitikai ügyosztályhoz tartoznak a közoktatás, felsőoktatás, kultúra, hivatalos nyelvhasználat, tájékoztatás, civil- és ifjúsági ügyek terén tevékenykedő munkatársak. Ők a nemzeti tanácsokról szóló törvényben meghatározott négy fő területtel foglalkoznak. Az osztály feladata, hogy feldolgozza és előkészítse a Közigazgatási Hivatal elnöke számára azokat a tárgyakat és jogi aktusokat, amelyek közvetlenül a Tanács hatáskörébe tartozó összes szakpolitikai területtel kapcsolatosak. Tanácsosok, bizottsági elnökök, alelnökök és hivatalnokok foglalkoznak a beérkezett kérdésekkel és feladatokkal.

A kiemelt jelentőségű, valamint az alapított és társalapított intézmények vezető és ellenőrző szerveinek kinevezése, leváltása, tagcseréje és más, törvényben meghatározott döntéshozatal esetén az egy-egy területhez tartozó bizottságok is üléseznek, és döntéseket hoznak, illetve javaslatokat fogalmaznak meg.

Az általános jogi, pénzügyi, technikai ügyosztály feladata, hogy előkészítse a Közigazgatási Hivatal elnöke számára a Tanács költségvetésének és zárszámadásának tervezetét, a belső szervezeti működését szabályozó általános jogi aktusokat, biztosítsa a pénzügyi forgalom zavartalan lebonyolítását, a Tanács vagyonának és tisztségviselőinek biztonságát, informatikai fejlesztésének technikai előkészítését és a munkatársak munkaviszonnyal összefüggő jogainak és kötelezettségeinek tiszteletben tartását.

Ricz Róbert (Az adatok, információk forrása A Magyar Nemzeti Tanács négy éve 2010. június 30. – 2014. június 30. című dokumentum, amelyet az MNT dolgozott ki)

Kiemelt jelentőségű intézmények, díjak és rendezvények
Becsén a könyvtár, a múzeum, a KMV…

Az MNT az elmúlt négy év során meghatározta a kiemelt jelentőségűvé nyilvánított intézmények, vajdasági magyar hivatásos és amatőr regionális rendezvények, a vajdasági magyar hivatásos és amatőr kistérségi rendezvények listáját, de a kiemelt jelentőségű vajdasági magyar művelődési-művészeti díjakat, illetve a kiemelt jelentőségű vajdasági magyar hivatásos és amatőr rendezvényeket is.
Kiemelt jelentőségűvé nyilvánított intézmények Szabadkán a Lifka Sándor Art Mozi Kulturális Intézmény, a Kosztolányi Dezső Színház, a Gyermekszínház, a Városi Múzeum, a Szabadkai Történelmi Levéltár, a Városi Könyvtár, a Szabadkai Népszínház és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet.
Kanizsán a József Attila Könyvtár, a Nagy József Regionális Kreatív Műhely, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, Topolyán a Népkönyvtár Topolya, Zentán a Történelmi Levéltár, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Becsén a Városi Múzeum Óbecse és a Népkönyvtár Óbecse, míg Adán a Szarvas Gábor Könyvtár került a kiemelt jelentőségű intézmények közé. Zomborban a Történelmi levéltár, a Városi Múzeum, a Karlo Bijelicki Városi Könyvtár és a Laza Kostić Művelődési Központ, Újvidéken a Városi Történelmi Levéltár, az Újvidéki Színház, a Városi Múzeum, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet, a Tartományi Levéltár és a Vajdasági Színháztörténeti Múzeum, míg Fehértemplomon a Történelmi Levéltár került a kiemelt intézmények közé. Pancsován a Történelmi Levéltár és a Műemlékvédelmi Intézet került a kiemeltek közé, Kikindán a Történelmi Levéltár és a Jovan Popović Népkönyvtár, Zrenjaninban pedig a Műemlékvédelmi Intézet, a Történelmi Levéltár, a Népmúzeum és a Városi Könyvtár.
A kiemelt jelentőségű vajdasági magyar hivatásos és amatőr regionális rendezvények: Desire villamosa (Szabadka), Találkozások (Zombor), Őseink zenéje (Szenttamás), Hagyományaink ünnepe (Zenta), Kálmány Lajos Népmesemondó verseny (Zenta), Májusi alkotótábor (Moravica), Képzőművészek zentai alkotótábora, Dombosfest (Kishegyes), TAKT (Temerin), Szép Szó Műhely (Kishegyes), Interetno (Szabadka), Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok, Jazz, improvizatív zene (Kanizsa), Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója, Szarvas Gábor Napok (Ada), Vajdasági táncház találkozó és kirakodóvásár (Újvidék), Vajdasági Szólótánc Fesztivál (Horgos), Zetna irodalmi fesztivál (Zenta), Ezüst Csengő Egyházi Kórusok Találkozója.
A kiemelt jelentőségű vajdasági magyar hivatásos és amatőr kistérségi rendezvények: Négyesfogat, ötösfogat (Nyugat-Bácska), Észak-Bánáti Néptánctalálkozó (Törökkanizsa), Herceg János emlékére (Zombor), Keszég Károly Emléknap (Padé), Dél-Bánáti Magyar Művelődési Egyesületek Szemléje (Fehértemplom), Arany Citera (Szenttamás), Kisoroszi Népművészeti Tábor (Kisorosz), Nemzetközi Művésztelepek találkozója (Moravica), Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozó (Feketics), Fehér Ferenc Szavalóverseny (Doroszló), B. Szabó György Napok (Zrenjanin), Silladri – Vajdasági Magyar Kamara Néptánc Fesztivál (Bánát), Podolszky József Irodalmi Emléknap (Feketics), Herczeg Ferenc Emléknapok (Versec), Prímás Fesztivál (Csóka), Magyar Nemzeti Kórus Fesztivál (Csóka), Dél-Bánáti Betlehemezés, Gazdag ág (Oromhegyes).
Kiemelt jelentőségű vajdasági magyar művelődési-művészeti díjak: Híd Irodalmi Díj, Fórum Képzőművészeti Díj, Vajdasági Magyar Művészeti Díj, Életfa Díj, Pataki Gyűrű Díj, Bazsalikom Műfordító Díj.
Kiemelt jelentőségű vajdasági magyar hivatásos és amatőr rendezvények: Szenteleky Nap (szervezők: Szenteleky Kornél ME és Szenteleky Napok Tanács), Kosztolányi Dezső Napok (szervezők: Városi Könyvtár Szabadka, Kosztolányi Dezső Napok Tanács), Vajdasági Magyar Drámaíró Verseny (szervező: Újvidéki Színház), Délvidéki Magyar Színjátszás Napja rendezvénysorozat (szervező: Szabadkai Népszínház), Desire Fesztivál (szervező: Kosztolányi Dezső Színház), Énekelt Versek Fesztiválja (szervező: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet), Kanizsai Írótábor (szervező: József Attila Könyvtár), Vajdasági Magyar Képzőművészek vándorkiállítása (szervező: UPIDIV), Durindó-Gyöngyösbokréta (szervező: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség), Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója (szervező: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség), VIVE – Magyar Nóták és Csárdások Fesztiválja (szervező: Fesztiválbizottság), Magyar filmnapok (szervező: Magyar Nemzeti Tanács), Tanyaszínház (szervező: Tanyaszínház), Csépe Nap.
A Magyar Nemzeti Tanács Ifjúsági Bizottságának javaslata alapján a Magyar Nemzeti Tanács meghozta a kiemelt jelentőségű vajdasági magyar gyermek- és ifjúsági rendezvények meghatározásáról szóló záradékot.
Eszerint a kiemelt jelentőségű táborok: MadT-Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tábora (Zenta), Gyermek néptánctábor (Kanizsamonostor), Szép Szó Műhely (Feketics), Moravicai Nyári Táborok (Pacsér), Nemzetközi Ifjúsági Tisza Tábor (Péterréve), Kisoroszi Népművészeti Tábor (Kisorosz), Délvidéki EMI-tábor (Kanizsa), Ifjúsági Etno Tábor (Péterréve), Nyári Újságíró Iskola (Tiszaszentmiklós), Batyu Tábor (Topolya), Nemzetközi Tücsök Népművészeti Tábor (Péterréve).
Kiemelt jelentőségű fesztiválok: Nyári Ifjúsági Játékok (Zenta), Tini-Ifjúsági Táncdalfesztivál (Temerin), Kőketánc (Újvidék).
Kiemelt jelentőségű ismeretterjesztő programok: Vajdasági Szabadegyetem (Kishegyes), Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (Újvidék), Felsőoktatási Tájékoztató Füzetek és Információs Körutak (Újvidék) – Genius (Újvidék).
Kiemelt jelentőségű versenyek: Középiskolások Művészeti Vetélkedője (Becse), Szólj Síp, Szólj (Újvidék), Általános Iskolások Művészeti Vetélkedője (Szabadka).
Az MNT nyolc intézmény részleges alapítói jogát vette át, húsz intézmény részleges alapítói jogának átvételét kezdeményezte, tizennyolc kiemelt jelentőségű intézményt nevezett meg, illetve egy intézménynél kezdeményezte az önállósodást.
Kizárólag magyar nyelven oktató, társalapítás alatt álló általános iskolák: Október 18. Általános Iskola-Zentagunaras (társalapítás kezdeményezése), Dózsa György Általános Iskola-Gunaras (társalapítás kezdeményezése), Id. Kovács Gyula Általános Iskola-Bácskossuthfalva (társalapítás kezdeményezése), Kis Ferenc Általános Iskola-Oromhegyes (társalapítás kezdeményezése), Móra Károly Általános Iskola-Szaján (társalapítás kezdeményezése), Žarko Zrenjanin Általános Iskola-Székelykeve (társalapítás kezdeményezése), Kókai Imre Általános Iskola-Temerin (társalapítás kezdeményezése), Petőfi Sándor Általános Iskola-Hajdújárás (társalapítás kezdeményezése).
Társalapítás alatt lévő általános iskolák: Cseh Károly Általános Iskola-Ada (társalapítás kezdeményezése), Csáki Lajos Általános Iskola-Topolya (társalapítás kezdeményezése), Samu Mihály Általános Iskola-Óbecse (társalapítás kezdeményezése), Samu Mihaly Általános Iskola-Péterréve (társalapítás kezdeményezése), Október 10. Általános Iskola-Horgos (társalapítás kezdeményezése),
Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola-Kanizsa (társalapítás kezdeményezése), Ady Endre Kisérleti Általános Iskola-Kishegyes (társalapítás kezdeményezése), Stevan Sremac Általános Iskola-Zenta (társalapítás kezdeményezése), Hunyadi János Általános Iskola-Csantavér (társalapítás kezdeményezése), Miroslav Antić Általános Iskola-Palics (társalapítás kezdeményezése), Gróf Széchenyi István Általános Iskola-Szabadka (társalapítás kezdeményezése), Sonja Marinković Általános Iskola-Zrenjanin (társalapítás kezdeményezése).

Kizárólag magyar nyelven oktató, társalapított középiskolák: Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium-Szabadka (részleges alapítói jog átvéve), Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium-Zenta (részleges alapítói jog átvéve).
Társalapított középiskolák: Zentai Gimnázium-Zenta (részleges alapítói jog átvéve), Egészségügyi Középiskola-Zenta (részleges alapítói jog átvéve), Közgazdasági-kereskedelmi Középiskola (részleges alapítói jog átvéve), Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont-Kanizsa (részleges alapítói jog átvéve), Műszaki Középiskola-Ada (részleges alapítói jog átvéve), Mezőgazdasági Középiskola-Topolya (részleges alapítói jog átvéve).
Kiemelt jelentőségű általános iskolák: Cseh Károly Általános Iskola-Ada (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Csáki Lajos Általános Iskola-Topolya (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Samu Mihály Általános Iskola-Becse (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Samu Mihály Általános Iskola-Péterréve (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Október 10. Általános Iskola-Horgos (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola-Kanizsa (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Ady Endre Kisérleti Általános Iskola-Kishegyes (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve) Stevan Sremac Általános Iskola-Zenta (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Hunyadi János Általános Iskola-Csantavér (kiemelt es a társalapítás kezdeményezve), Miroslav Antić Általános Iskola-Palics (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Gróf Széchenyi István Általános Iskola-Szabadka (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Sonja Marinković Általános Iskola-Zrenjanin (kiemelt és a társalapítás kezdeményezve), Moša Pijade Általános Iskola-Debelyacsa (kiemelt jelentőségű), Petőfi Brigád Általános Iskola-Kúla (kiemelt jelentőségű), Testvériség-egység Általános Iskola-Bezdán (kiemelt jelentőségű), Majsai Úti Általános Iskola-Szabadka (kiemelt jelentőségű), Szervó Mihály Általános Iskola-Muzslya (kiemelt jelentőségű), Fejős Klára Általános Iskola-Kikinda (kiemelt jelentőségű).
Kiemelt jelentőségű középiskolák: Gimnázium-Becse, Közgazdasági-kereskedelmi Középiskola-Becse, Svetozar Marković Gimnázium-Újvidék, Veljko Petrović Gimnázium-Zombor, Nagybecskereki Gimnázium-Zrenjanin, Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola-Topolya, Svetozar Marković Gimnázium-Szabadka, Bosa Miličević Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola-Szabadka, Egészségügyi Középiskola-Szabadka, Politechnikai Középiskola-Szabadka, Vegyészeti-Technológiai Középiskola-Szabadka, Ivan Sarić Műszaki Középiskola-Szabadka, Szabadkai Zeneiskola-Szabadka, Zentai Gimnázium-Zenta (részleges alapítói jog átvéve), Egészségügyi Középiskola-Zenta (részleges alapítói jog átvéve), Közgazdasági-kereskedelmi Középiskola-Zenta (részleges alapítói jog átvéve), Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont-Kanizsa (részleges alapítói jog átvéve), Műszaki Középiskola-Ada (részleges alapítói jog átvéve), Mezőgazdasági Középiskola-Topolya (részleges alapítói jog átvéve).

Erer (Az adatok, információk forrása A Magyar Nemzeti Tanács négy éve 2010. június 30. – 2014. június 30. című dokumentum, amelyet az MNT dolgozott ki)

Az MNT által alapított intézmények

A Magyar Nemzeti Tanács az alábbi intézmények alapítója: Magyar Szó Lapkiadó kft., Hét Nap Lapkiadó kft., Forum Könyvkiadó Intézet, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Szekeres László Alapítvány, Pannónia Alapítvány, Mozaik Alapítvány.

Az MNT stratégiái
Ellenőrizni mindent: a tájékoztatástól a „népesedésig“

A Magyar Nemzeti Tanács nyolc középtávú stratégiai fejlesztési tervet dolgozott ki és fogadott el:
– Oktatásfejlesztési Stratégia 2010-2016, melyet a IV. rendes ülésén, 2010. október 18-án egyhangú döntéssel fogadott el a Tanács,
– Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia 2012-2018. Az MNT a stratégiát XVI. rendes ülésén, 2011. november 22-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011-2016, amelyet az MNT XVI. rendes ülésén, 2011. november 22-én többségi döntéssel fogadott el,
– Hivatalos Nyelvhasználati Stratégia 2012-2017. Az MNT a stratégiát XVII. rendes ülésén, 2011. december 29-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Vajdasági Magyar Civil Stratégia 2012-2018. Az MNT a stratégiát XXI. rendes ülésén, 2012. május 14-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Felnőttképzési Stratégia 2012-2017. Az MNT a stratégiát XXVIII. rendes ülésén, 2012. december 27-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Népesedési Akcióterv 2013-2017. Az MNT a stratégiát XXXV. rendes ülésén, 2013. július 24-én egyhangú döntéssel fogadta el,
– Tudományügyi Stratégia 2014-2020, melyet az MNT a XL. rendes ülésén, 2014. február 27-én egyhangú döntéssel fogadott el.

Oktatásfejlesztési Stratégia 2010-2016

Az Oktatásfejlesztési Stratégia gyors elfogadása azért volt lehetséges közvetlenül a Közigazgatási Hivatal létrehozása után, mert annak munkaváltozatát Korhecz Tamás már 2009-ben megírta. A munkaváltozatot időszerűsítették, csiszolták.
A 2010 szeptemberében Szabadkán megrendezett tanácskozáson több mint száz oktatási szakember vitatta meg a tervezetet, és a részvevők számos javaslata be is épült a Stratégia végleges tervezetébe. Az Oktatásfejlesztési Stratégia 30 oldal terjedelmű, és a következő fejezeteket tartalmazza:
– I. Bevezető,
– II. Helyzetkép-tendenciák,
– III. Stratégiai fejlesztési célok:
– 1. A vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének a növelése,
– 2. A magyarul tanuló diákok számának és arányának növelése a vajdasági közoktatásban,
– 3. A magyar nyelvű közoktatás szakmai színvonalának, minőségének a javítása,
– 4. A nemzeti önazonosságot erősítő tartalmak erőteljes megjelenítése a magyar nyelvű oktatásban és az anyanyelvápolásban,
– 5. A szerb nyelv hatékonyabb tanulása és elsajátítása,
– 6. A magyar nyelvű felsőoktatás általános fejlesztése,
– 7. A szakképzési-felnőttképzési intézményhálózat és a szakképzés fejlesztése,
– IV. A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok:
– 1. Az Európa Kollégium építésének befejezése és felszerelése,
– 2. A középiskolai diákotthonok kapacitásának a bővítése a magyar középiskolai központokban,
– 3. Ösztöndíjazási és diákhitel-programok,
– 4. Pályakezdési támogató program,
– 5. Iskolabusz-program,
– 6. A szabadkai magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztése –
Magyar Tannyelvű Pedagógiai Kar létrehozása,
– 7. A szerb nyelv tanulásának reformja,
– 8. A magyar nyelv oktatása a szerb tannyelvű tagozatokon,
– 9. Az iskoláskor előtti nevelés és oktatás fejlesztése,
– 10. Tájékoztatási kampány az anyanyelven tanulás érdekében, valamint a továbbtanulás serkentésére,
– 11. Magyarországi továbbtanulás, oklevél-honosítási támogatás,
– 12. Az oktatási intézmények társalapítói jogainak az átvétele,
– V. Operatív feladatok,
– VI. Mellékletek.

Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia 2012-2018

A Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia tervezetének kidolgozásával az MNT egy munkacsoportot bízott meg, amelynek vezetője Lovas Ildikó írónő, a Közigazgatási Hivatal tanácsosa volt, tagjai pedig Ágoston Pribilla Valéria, Barlai Jenő, mgr. Dévavári Beszédes Valéria, Fodor István, mgr. Hajnal Jenő, Hulló István, Lovasz Kajdocsi Gabriella, Mirnics Gyula, Molnár Edvárd, dr. Németh Ferenc, Ninkovné Kovacsev Olga, dr. Ózer Ágnes, dr. Papp Árpád, Penovác Náray Éva, dr. Raffai Judit, Ricz Péter és Siflis Zoltán. Az MNT állítása szerint a Stratégia alapjául szolgáló teljes körű szociológiai kutatást, melynek során feltérképezték a teljes vajdasági magyar kultúrát, az intézményrendszert, az összes egyesületet és kultúrkört, 2011 folyamán végezte el a Közigazgatási Hivatal megbízásából a Barlai Jenő szociológus vezette munkacsoport.
Az elfogadott stratégia nyomtatott formában 269 oldal terjedelmű:
– I. Bevezető,
– II. Vajdasági magyar kultúra-közösségi-nemzeti és kisebbségi identitás,
– III. Helyzetkép-tendenciák,
– IV. Stratégiai célok, értékelvek, prioritások:
– 1. Örökségvédelem-értékteremtés-ingatlan kulturális hagyaték, levéltárak, könyvtárak, múzeumok, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, színházak, irodalom, kortárs képzőművészet, videó és fotóművészet, filmművészet,
– 2. Kulturális vidékfejlesztés-közművelődés,
– V. A stratégiai célok és prioritások megvalósulását segítő új intézmények és programok:
– 1. Vajdasági magyar alkotók életművének intézményes elismertetése,
– 2. Minőségvédelem-kortárs vajdasági magyar művészeti alkotások szakmai színvonala (szépirodalmi pályázat, drámaíró verseny, video- és fotópályázat, fesztiválok, szemlék),
– 3. Emlékévek, évfordulók, tematikus megemlékezések,
– 4. Vajdasági Magyar Kulturális Kalauz,
– 5. Digitalizálás 2012-2018,
– 6. Vajdasági magyar képzőművészeti közgyűjteményi örökség állandó kiállításai,
– 7. Népi kultúra, néprajz,
– 8. Vajdasági Magyar Nemzeti Színház,
– 9. Kulturális szigetek létrehozása a szórványban,
– 10. Bánáti Magyar Színház,
– 11. Ifjúsági és szubkulturális területek támogatási módozatai,
– 12. Vajdasági Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete,
– 13. A kultúrnemzet gyakorlati léte – vajdasági magyar kiállító tér Budapesten,
– VI. A stratégiai célok területi felosztása: digitalizálás, webalapú szolgáltatás,
– VII. A stratégiai célok intézményekhez rendelt felosztása,
– VIII. Művelődési háló.

Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011-2016

A Vajdasági Magyar Médiastratégia születését megelőzően négy különböző tervezet is elkészült. A végső, az MNT által is elfogadott változat a Tájékoztatási Bizottság és Simon Erzsébet Zita, a Közigazgatási Hivatal tájékoztatással megbízott tanácsosa közös munkájának eredménye. A minél pontosabb helyzetelemzés érdekében a Tanács megbízásából a Regionális Tudományi Társaság 2011 szeptemberében az egész vajdasági magyarságot felölelő, reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatást is végzett a lakosság médiafogyasztási szokásairól és igényeiről. Ezenkívűl a tervezet átesett egy széles körű szakmai szűrésen is, egyrészt a nagyobb vajdasági magyar szerkesztőségek tagjainak bevonásával, másrészt egy, a média képviselőit tömörítő tanácskozás megszervezésével, állítja az MNT. A médiastratégia terjedelme 45 oldal, és a következő területeket dolgozza fel:
– I. Bevezető,
– II. Helyzetkép-tendenciák:
– 1. Nyomtatott sajtó,
– 2. Elektronikus média,
– 3. Internetes sajtó,
– 4. A vajdasági újságírók szakmai önszerveződése,
– III. Általános helyzetkép-összefoglaló,
– IV. Stratégiai fejlesztési célok:
– 1. A magyar szellemiségű, közösségépítő, – megtartó és -fejlesztő, közszolgálati tömegkommunikáció megerősítése,
– 2. A vajdasági magyar írott sajtó színvonalának és olvasottságának növelése,
– 3. A Vajdasági Rádió és Televízió magyar adásainak és szerkesztőségeinek támogatása,
– 4. Napi 24 órás folyamatos magyar nyelvű rádió- és tévéműsor biztosítása,
– 5. A vajdasági magyar médiatársadalom szakmai színvonalának emelése,
– V. A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok:
– 1. A vajdasági magyar szellemiségű közszolgálati média értékrendje,
– 2. A Magyar Nemzeti Tanács által alapított médiumok vezetői struktúrájának megújítása,
– 3. A Magyar Szó olvasottságát növelő programok:
– 3.1. A Magyar Szó eladási árának lehetséges csökkentése,
– 3.2. A Magyar Szó tartalmát és küllemét megújító program,
– 3.3. Képes Ifjúság akció,
– 3.4. A Magyar Szó Lapkiadó kft. belső átszervezése,
– 3.5. A Magyar Szó honlap továbbfejlesztése,
– 4. A Fórum Nyomda kapacitásainak jobb kihasználása,
– 5. Magyar Sajtó- és Kulturális Központ,
– 6. A Hét Nap olvasottságát növelő programok:
– 6.1. A Hét Nap tartalmát és küllemét megújító program,
– 6.2. Lapterjesztés- és marketing-fejlesztő program,
– 6.3. Hét Nap akció,
– 7. A Vajdasági Rádió és Televízió magyar műsorait támogató program,
– 8. Vajdasági Magyar Rádióhálózat kiépítése,
– 9. Vajdasági Magyar Televízióhálózat kiépítése,
– 10. Kezdeményezési javaslat a társalapítói jogok átvételére,
– 11. Kistérségi média támogatása,
– 12. Együttműködés a szakmai szervezetekkel és a magyarországi médiával,
– 13. Felkészülés a digitális műsorszórási technikára való átállásra,
– 14. Oktatási programok támogatása, szakmai tanfolyamok:
– 14.1. Pályakezdést támogató program,
– 14.2. Felnőttképzés, szakmai tanfolyamok,
– VI. Operatív feladatok.

Hivatalos Nyelvhasználati Stratégia 2012-2017

A Nyelvhasználati Bizottság és Beretka Katinka, a Közigazgatási Hivatal nyelvhasználattal megbízott tanácsosa állította össze a hivatalos nyelvhasználati stratégia munkaváltozatát, amely a 70-es évektől kezdve napjainkig foglalja össze a különböző jelentések, jogszabályok és kutatások adatait és az azok alapján levonható konklúziókat. A stratégiai dokumentum a nyilvános közvita, majd az azt lezáró szakmai zárókonferencia során elhangzott észrevételekkel történő kibővítése után nyerte el végleges formáját. A 44 oldal terjedelmű hivatalos nyelvhasználati stratégia a következő fejezeteket tartalmazza:
– I. Bevezető,
– II. Helyzetkép-tendenciák:
– 1. A jogszabályi háttér és változásai,
– 2. A lakosság nemzetiségi megoszlása (a 2002-es népszámlálás adatai alapján),
– 3. A magyar nyelv használata a hivatalos kommunikációban, a bírósági és a közigazgatási eljárásokban,
– 4. A hivatalos nyelvhasználatra szánt anyagi eszközök és a műszaki feltételek megvalósulása,
– 5. A magyar közösség nyelvi tudata, a nyelvi jogok iránti elkötelezettsége,
– 6. A hivatalos nyelvhasználat szabályai feletti felügyelet,
– 7. Általános következtetések,
– III. Stratégiai fejlesztési célok:
– 1. A hivatalos nyelvhasználatot érintő jogszabályi háttér fejlesztése,
– 2. A már meglévő jogszabályoknak a hatóságok részéről való hatékony(abb) alkalmazása:
– 2.1. A hivatalos nyelvhasználat hatékony és célirányos finanszírozási rendszerének, technikai feltételeinek megteremtése,
– 2.2. A magyar nyelvhasználat minőségének javítása,
– 2.3. A magyar közösség nyelvi jogai iránti viszonyulás javítása,
– 3. A magyar közösség hivatalos nyelvhasználati jogainak hatékony érvényesítése:
– 3.1. A magyar nemzeti közösség nyelvi tudatának fejlesztése és a nyelvi jogok iránti viszonyulásának javítása,
– IV. A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok:
– 1.Új hivatalos nyelvhasználati törvény kidolgozása
– 2. A hivatalos nyelvhasználatról szóló határozatjavaslat megalkotása és érvényesítése az önkormányzatokban, helyi közösségekben,
– 3. Jogszabályok összehangolása, ajánlások, állásfoglalások megfogalmazása a meglévő jogszabályok értelmezése céljából,
– 4. Nyelvi jogaink Szerbiában-anyanyelv-használati útmutató terjesztése,
– 5. Önkormányzati szervekben, egyéb helyeken történő tájékoztató programok,
– 6. A Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda létrehozása,
– 7. A szerbül anyakönyvezett nevek magyar helyesírással való beírási költségeinek megtérítése,

– 8. Szerb-magyar/magyar-szerb jogi és közigazgatási szótár létrehozása,
– 9. Magyar nyelvű iratminta-gyűjtemény összeállítása az önkormányzatoknak, egyéb intézményeknek,
– 10. Fiatalok és a hivatalos nyelvhasználat kapcsolatát érintő programok,
– 11. Magyar nyelvtanfolyamok szervezése,
– 12. Szakfordításokat támogató projektumok,
– 13. Jogi szaknyelvi továbbképzések szervezése,
– V. Operatív feladatok.

Vajdasági Magyar Civil Stratégia 2012-2018

A Vajdasági Magyar Civil Stratégiát a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testületének koordinálása alatt a Vajdasági Magyar Civil Szövetségen keresztül megbízott Regionális Tudományi Társaság állította össze, többek között a helyzetfelmérés kapcsán megkérdezett több mint 650 civil szervezet válasza és 25 civil fórum tapasztalata alapján. A 107 oldalas dokumentum a következő részekből áll:
– I. Bevezetés, a stratégia megalkotásának indokai,
– II. A vajdasági magyar civil szféra történeti előzményei,
– III. A szerbiai civil szféra működését szabályozó jogszabályi háttér,
– IV. A vajdasági magyar civil szféra jellemzése a felmérések alapján,
– V. A vajdasági magyar civil szféra SWOT-elemzése,
– VI. A vajdasági magyar civil szféra stratégiai célja (bea-vatkozasi területek):
1. Intézményfejlesztés,
2. A vajdasági magyar civil szféra szereplői oktatási és képzettségi szintjének növelése,
3. A civil szféra belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése,
4. A civil jelenlét erősítése a szerbiai médiában,
5. A civil szféra szerbiai szabályozásának megváltoztatása,
6. Állami feladatok felvállalása – átvétele,
7. Az európai uniós csatlakozás elősegítése – civilek az európai út letéteményesei,
8. Egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozása,
– VII. Operatív programok:
– 1. Intézményfejlesztés:
– 1/1. A stratégiát megvalósító és a megvalósítást ellenőrző intézményrendszer kiépítése és a cselekvési tervek elkészítése,
– 1/2. Helyi civil szolgáltató központok kialakítása,
– 1/3. Kommunikációs csatornák kialakítása a civil szférán belül,
– 2. A vajdasági magyar civil szféra oktatási és képzettségi szintjének növelése:
– 2/1. Civil menedzsmentfejlesztés,
– 2/2. Humánerőforrás-utánpótlás biztosítása, motiválása,
– 2/3. A civil szféra fenntartásához szükséges kiegészítő szaktudás megszerzése,
– 3. A civil szféra belső és külső kapcsolatrendszerének fejlesztése:
– 3/1. Hálózatok kialakítása a szinergiahatás elérése érdekében,
– 3/2. Vertikális segítő rendszer létrehozása,
– 3/3. Hazai, összmagyar és nemzetközi kapcsolatrendszerek erősítése,
– 3/4. Együttműködés az állami/önkormányzati intézményekkel,
– 3/5. Együttműködés a vállalkozói szférával,
– 3/6. A kapcsolati hálózatot kihasználó közös tervezés és végrehajtás,
– 4. A civil jelenlét erősítése a szerbiai médiában:
– 4/1. A vajdasági magyar médiában minden vajdasági régió civil szervezetei megjelenésének egyensúlyba hozatala,
– 4/2. Vajdasági terjesztésű sajtótermékekben külön civil rovatok indítása,
– 5. A civil szféra szerbiai szabályozásának megváltoztatása:
– 5/1. A számviteli törvények módosítása,
5/2. Egyéb, a civilek munkáját megnehezítő rendelkezések megváltoztatása,
– 6. Állami feladatok felvállalása – átvétele:
– 6/1. A kisebbségi létből következő perifériára szorultság ellensúlyozása érdekében átvállalt feladatok,
– 6/2. Az állami tevékenység nem kellő hatékonyságának ellensúlyozása érdekében átvállalt feladatok,
– 7. Európai uniós csatlakozás elősegítése:
– 7/1. A civil kapcsolatok felhasználása,
– 7/2. Jó gyakorlatok átvétele,
– 7/3. Az állam számára civil tanácsadás végzése a csatlakozási folyamat megkönnyítése érdekében,
– 7/4. Az állami tevékenység monitoringja,
– 8. Egységes vajdasági magyar civil kataszter létrehozása,
– VIII. Forrástérkép,
– IX. Összefoglalás.

Felnőttképzési Stratégia 2012-2017

A Magyar Nemzeti Tanács Közoktatási Bizottsága a kanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményt bízta meg a Felnőttképzési Stratégia elkészítésével, melyet dr. Lengyel László, a felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsos is véleményezett. A stratégia elkészítésének folyamatába bevonták a témában érintett, a felnőttképzéssel foglalkozó intézeteket, oktatási intézményeket, civil szervezeteket is. A stratégia elfogadását egy hónapos nyilvános vita előzte meg, majd a hozzászólások összegzése után került a Magyar Nemzeti Tanács elé, 2012. december 27-én a Tanács elfogadta a Felnőttképzési Stratégiát, a hozzá tartozó, operatív feladatokat tartalmazó dokumentumokkal együtt.
A húszoldalas dokumentum a következő területekkel foglalkozik:
– I. Bevezető:
– 1. Meghatározások,
– II. Helyzetelemzés:
– 1. A számok tükrében,
– 2. Iskolarendszeren kívüli képzés,
– 3. Munkáltatók igényei,
– 4. Összegzés,
– III. Stratégiai célok:
– 1. Vízió,
– 2. Célok,
– IV. Célok megvalósítását segítő programok,
– V. Vajdasági magyar felnőttképzési háló – operatív feladatok:
– 1. Vajdasági magyar felnőttképzési háló létrehozása,
– 2. A felnőttképzésben szereplő káderek felkészítése,
– 3. A kistérségi integrált közösségi központok kialakítása,
– 4. Pályaorientációs és munkaerő-piaci tanácsadás rendszerének létrehozása,
– 5. Látványos és hasznos képzési projektumok beindítása,
– 6. A vajdasági magyar felnőttképzés minőségiranyítási rendszerének kialakítása,
– 7. A felnőttképzés népszerűsítése,
– VI. Mellékletek, táblázatok, operatív feladatok időrendi bemutatása.

Népesedési Akcióterv 2013-2017

Az akcióterv tervezetét egy szakemberekből álló munkatestület készítette el, dr. Korhecz Tamás vezetésével. A demográfiai akcióterv a következő fejezeteket tartalmazza:
– I.1. Bevezető,
– II.1. A vajdasági magyar nemzeti közösség demográfiai helyzetének elemzése a 2011-es népszámlálási adatok alapján,
– II.2. A szerbiai jogi környezet ismertetése a jelenlegi támogatások ismertetésével,
– II.3. SWOT-elemzés,

– III. Stratégiai célok a népesedés területén:
– III.1. A gyermekvállalás gazdasági hátrányainak mérsékelése, gyermekbarát munkavállalási lehetőségek biztosítása,
– III.2. Az anyaság, a gyermekvállalás szellemi, erkölcsi megbecsülésének növelése,
– III.3. Az anyaságra és apaságra való érettség serkentése és támogatása,
– III.4. Az anya és a magzat életének és egészségének a megóvása,
– III.5. A gyermekvállalás, a család fontosságának elfogadtatása a közgondolkodásban az oktatáson és a médián keresztül,
– IV. Stratégiai programok és intézkedések:
– IV.1. Önkormányzatoknak javasolt intézkedések,
– IV.1.1. Önkormányzati népesedési akciótervek, munkatestületek és költségvetési alapok létesítése,
– IV.1.2. Önkormányzati nagycsaládos kártya és a hozzá fűződő kedvezmények rendszere,
– IV.1.3. Kisgyermekes anyák foglalkoztatása, külön munkahelyek létesítése az önkormányzati, közigazgatásban, közvállalatokban és a közintézményekben,
– IV.2. A magyar nyelvű vajdasági médiának javasolt intézkedések,
– IV.3. A Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Magyar Nemzeti Tanács által alapított és társalapított közintézmények által közvetlenül foganatosított és végrehajtott népesedésnövelő intézkedések,
– IV.3.1. A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalában és az általa alapított és társalapított intézményekben,
– IV.3.2. A leginkább családbarát önkormányzatnak és a példamutató nagycsaládnak odaítélendő díj,
– IV.3.3. Az abortuszok számának csökkentésével foglalkozó program felkarolása és támogatása – „Adj esélyt az életnek!”,
– IV.3.4. Iskolai műhelyek, amelyek keretében a serdülő fiatalokat felkészítjük a családalapításra, anyaságra,
– IV.3.5. Honlap elkészítése és üzemeltetése,
– IV.4. Civil szervezeteknek javasolt intézkedések,
– IV.5. Egyházaknak javasolt intézkedések,
– IV.6. Magánvállalatoknak javasolt intézkedések,
– V. Akcióterv, felelősük, végrehajtási mechanizmus.

Tudományügyi Stratégia 2014-2020

A dokumentum kidolgozásában közösen vett részt a Magyar Nemzeti Tanács Felsőoktatási és Tudományügyi Bizottsága, valamint a Közigazgatási Hivatal. A stratégia a következő részekből áll:
– I. Bevezető,
– II. Helyzetelemzés:
– 1. Tudományos kutatók és oktatók és az utánpótlás helyzete,
– 2. Egyes tudományok helyzetképe:
– 2.1. Társadalomtudományok,
– 2.2. Bölcsészettudományok,
– 2.3. Természettudományok,
– 2.4. Műszaki tudományok,
– 2.5. Orvosi tudományok,
– 2.6. Agrártudományok,
– 3. A vajdasági magyar tudományos élet testületei (SANU, VANU, MTA, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács),
– 4. Tudományos műhelyek számbavétele
– III. Stratégiai fejlesztési célok, értékelvek, prioritások:
– 1. Nemzeti szempontból jelentős tudományok kiemelése,
– 2. A vajdasági magyar nyelvű felsőoktatás tudományos életének fejlesztései, az utánpótlás biztosítása,
– 3. Nemzetközi intézeti hálózatos összefogás,
– 4. A támogatói rendszer feltérképezése,
– 5. Tudománynépszerűsítő szempont kiemelése,
– IV. A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok:
– 1. A vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek adatbázisa,
– 2. Intézetalapítas-kutatóintézet keretein belül folyó tervszerű kutatás,
– 3. Nemzeti szempontból jelentős tudományok intézményeinek és civil műhelyeinek kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása,
– 4. Szabadkai Állami Egyetem (SZAE) létrehozása mint fejlesztési lehetőség,
– V. Megvalósítás ütemezése táblázatban.
Arról nincsenek adatok, hogy a stratégiák 2014-ig milyen mértékben valósultak meg.

Erer (Az adatok, információk forrása A Magyar Nemzeti Tanács négy éve 2010. június 30. – 2014. június 30. című dokumentum, amelyet az MNT dolgozott ki)

Mit akar az MNT a Médiastratégiával?
Vasöklös politikai leváltás és egyéb furcsaságok

Az MNT Médiastratégiája meglehetős felháborodást váltott ki az MNT-től független újságírók körében, márcsak azért is, mert az újságírók, s nem csatlósok, nem szeretik, ha a politika mondja meg, hogy mit csináljanak.
A Becsei Mozaik a Médiastratégia meghozatala előtt is bíráló hangnemben írt erről a dokumentumról. Ismét közzétesszük azt a cikket, amelyet 2011 márciusában lapunk munkatársa M.A. a Vajdaság Ma portálon jelentetett meg elsőként.
Következzék az írás.
Az MNT Közigazgatási Hivatala elkészítette a Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011-2016 című dokumentum munkaváltozatát. Ha jól értem, letelt a javaslattevésre, véleményezésre szánt idő (március vége a határidő).
Feltételezhető, hogy a dokumentumon lényegesen nem fog változtatni annak kidolgozója.
Érdemes tehát belekukkantani (az MNT honlapjáról letölthető).
A 12 pontos nagyságú Times New Roman betűtípussal 27 oldalasra sikerült dokumentumban foglalt szándékokat természetesen a teljesség igénye nélkül mutatom be.
Kezdem azzal, hogy az MNT végrehajtó szerve, azaz Közigazgatási Hivatala (elnöke Korhecz Tamás, aki egyben az MNT elnöke is) hogyan határozza meg az általa (munkaváltozatként) elfogadott Stratégiát: „…pontosan megfogalmazza, hogy az egyes szerkesztőségeknek mi lesz a szerepük a rendszerben”. Mármint a Vajdasági Magyar Médiahálózatban, amelynek létrehozása a Stratégia egyik fő célkitűzése.
Íme, kinek mi lesz a szerepe: az MNT „…elengedhetetlennek tartja egy napilap (Magyar Szó), egy hetilap (Hét Nap), egy-egy heti rendszerességgel megjelenő gyermek- és ifjúsági lap (Jó Pajtás, Képes Ifjúság), valamint egy-egy, napi 24 órás, egész Vajdaság területén fogható magyar nyelvű rádió- és tévéműsor létezését – központi hordozója a Pannon TV és az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége lenne. A két utóbbi működése elképzelhetetlen a kistérségi rádiók és televíziók angazsálása nélkül, mert a feladatot csak egy komplex tudósítóhálózat tudja ellátni”.
A megnevezett médiumok közül egyedül az Újvidéki Rádióban nincs alapítói vagy társalapítói szerepe az MNT-nek. Ha jól értem, akkor a fenti szövegben szereplő „Újvidéki Rádió” megnevezés annak magyar szerkesztőségére vonatkozik.
Az MNT-nek ugyan nincs alapítói joga a tartományi közszolgálati médiában, ám a nemzeti tanácsokról szóló törvény bizonyos (nem is kicsi) befolyást biztosít számára a vezető posztok betöltését illetően. A Vajdasági RTV Újvidéki Rádiójának jelenlegi megbízott igazgatója Klemm József, aki az előző összetételű MNT-ben az Intézőbizottság sajtófelelőse (vagyis, leegyszerűsítve, sajtóminisztere) volt 10 éven át, jelenleg pedig az MNT Tájékoztató Bizottságának tagja.
Az előfizetésből pénzelt, közszolgálati, nagy múltú Vajdasági (régi nevén Újvidéki) Televíziónak tehát nem lesz központi szerepe a majdani hálózatban.
A tartományi közszolgálati RTV helyzete folyamatosan romlott a kilencvenes években, de az elmúlt 10 év alatt is. A Munkaváltozat szerint az MNT feladata az lenne, hogy „a politikai súlyának a latba vetésével hasson oda, hogy az Újvidéki Rádió és az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének munkaerő-állománnyal és sugárzási területének lefedettségével kapcsolatos problémái mielőbb rendeződjenek. Biztosítani kell a forrásokat a külső munkatársak folyamatos alkalmazására”.
A Stratégia munkaváltozatában olyan megfogalmazás is szerepel, miszerint „… a vajdasági magyar média nem látja biztosítottnak a saját jövőjét, működését, fenntarthatóságát és elvárja, hogy minden szinten (önkormányzat, tartomány, köztársaság, anyaország, Magyar Nemzeti Tanács) segítséget kapjon az anyagi helyzetének a stabilizálásához”.
Azoknak a médiumoknak az esetében, amelyeknek alapító jogát megkapta a vajdasági képviselőháztól, vagyis a Magyar Szó és a Hét Nap esetében, az MNT kezdeményezi, hogy a vajdasági és a szerbiai támogatások mellett, „a lehetséges legmagasabb szintű támogatásban” részesüljenek „a magyarországi kormányzati intézményeknél és támogatási alapoknál”.
A Stratégia munkaváltozata Vajdasági Magyar Tévéhálózat létrehozását tartja szükségesnek, mégpedig „a 24 órás magyar nyelvű tévéműsor létrehozása érdekében”, ahol a „műszaki megoldást a Pannon RTV kezdeményezné”. A dokumentumban feltett kérdésre, hogy „miért a Pannon RTV”, a válasz alapjában a következő: „az itteni magyar közösség értékeinek, hagyományainak és eseményeinek népszerűsítésére és továbbítására kötelezte el magát”.
Feltételezem, hogy a VM-Tévéhálózat „központi szerkesztősége” (ez a megfogalmazás szerepel a szövegben) is a Pannon RTV-ben lesz, vagy a Pannon RTV lesz.
A Médiastratégia munkaváltozata szerint „hasznos lenne”, ha a „vajdasági magyar közszolgálati, elektronikus” média a „többségi nemzetet is folyamatosan informálná az itteni magyarsággal kapcsolatos témákról”, mégpedig azért, hogy megelőzhető legyen az, hogy „egyes tájékoztatási eszközök féligazságokkal, vagy az igazság szándékos elferdítésével a magyarság ellen hangolják az államalkotó nemzetet”. Konkrétan az az ötlet, hogy a Szerbiai RTV „egyes csatornája” (feltételezem, hogy a tévéről van szó) heti 30 percet biztosítson a „vajdasági magyarság eseményeinek, jeles személyiségeinek a bemutatására”. A műsorkészítést a Pannonra vagy a Vajdasági RTV-re, vagy a két médiaház közös produkciójára bízná az MNT Közigazgatási Hivatala.
A dokumentum értelmében az MNT-nek „fontolóra kell vennie” az „anyagi kötelezettség nélküli társalapítói státusz” megszerzését a Mozaik TV-ben, a Régió Rádióban és a Temerini Rádióban, majd a „második körben” több más rádióban is: nagykikindai, nagybecskereki, zombori, verbászi, antalfalvi, törökbecsei, kúlai.
A szakmai képzést illetően a dokumentum szerint a Pro Média civil szervezet (elnöke: Klemm József) Vajdasági Magyar Újságíró Iskolája által kiadott oklevelet „valamilyen formában hivatalossá kellene tenni”. A VMÚI tevékenységét egyébként bő egy oldalon taglalja a Stratégia munkaváltozata.
A dokumentumban szó van közös pályázati iroda, továbbá VM-tudósítóhálózat, -hírügynökség és műsorszórási tanács létrehozásáról is. Ez utóbbinak az lenne a feladata, hogy meghatározza „a frekvenciák műsorcsomag-helyeire való pályázás feltételeit, döntene a beérkezett pályázatok elbírálásáról”, amennyiben „a vajdasági magyarok” szavatolt számú digitális frekvenciákhoz jutnának.
Az elmúlt hetek pengeváltásai után, amelyek arról is szóltak, hogy létezhet-e, létezzen-e független magyar újságírás Vajdaságban, avagy lehet-e újságírásnak nevezni, ha nem független, az is érdekelt, hogy foglalkozik-e az MNT Médiastratégiájának munkaváltozata ezzel a témával, vagyis tartalmaz-e útmutatókat arra vonatkozóan, hogy mi a médiában dolgozók feladata. Egyértelműen tartalmaz: „Aki a kisebbségi közösségben akar újságíró lenni, annak fel kell vállalnia, hogy ennek a közösségnek a létkérdéseivel foglalkozzon. Törekednie kell a vajdasági magyar közösség kulturális, oktatási, vallási, tudományos, gazdasági és történelmi értékeinek a feltárására, továbbvitelére és erősítésére; a vajdasági magyar politikumon belüli történések kommunikációjára; a szerbiai, illetve a vajdasági társadalmi folyamatok és jelenségek elemzésére és magyarázatára” – áll a szövegben, amely szerint „közösségi elvárás”, hogy „nem csupán magyar nyelvű, hanem magyar szellemiségű tájékoztatásra” van szükség.

Leváltás a Magyar Szóban

Néhány hónap elteltével, 2011 nyarán, az MNT már megmutatta vasöklét, s menesztette a Magyar Szó főszerkesztőjét. Lapunk a leváltás előtt a következő írást jelentette meg:
Leváltják Pressburger Csabát, a Magyar Szó napilag főszerkesztőjét – ez volt a hétfői nap híre. Ezt javasolta ugyanis június 20-án a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hiszen ez a politikai testület nevezi ki és váltja le az egyetlen magyar nyelvű vajdasági/szerbiai napilap főszerkesztőjét. Az MNT ülését lapzárta után, csütörtökön tartották meg, amelyen nagy valószínűséggel leváltották Pressburgert, s helyére, megbízott főszerkesztőként Varjú Mártát, a Magyar Szó szerkesztőségének munkatársát nevezték ki. Hacsak időközben nem történt „csoda“, s a politika (MNT) elfogadta az észérveket és a szerbiai és a vajdasági újságíró-egyesületek tiltakozását (NDNV és NUNS) Pressburger menesztése ellen, aminek kicsi a valószínűsége. Az újságírókra, a sajtóra való politikai nyomásgyakorlásról – legyen szó ún. többségi vagy kisebbségi sajtóról, egykutya – már nem is érdemes beszélni, mert úgy tűnik, hogy hiába járatjuk a szánkat, a hatalmi politikai pártokat nem érdekli, hogy nyilvánosan is beismerik: igenis, fennhatóságuk alá kerül(t) a sajtó nagy része, a szakma meg le van sz…a (az illendőség kedvéért vannak a pontok, ámbátor akár ki is írhattuk volna, amit akartunk, hiszen azt, ami a sajtóban történik, nem lehet más szóval illetni).
De haladjunk sorjában, a Magyar Szó és a Vajdaság Ma hírei szerint Józsa László, a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnöke így indokolta Pressburger Csabának, a lap főszerkesztőjének felmentésére vonatkozó javaslatot: „Értékeltük azokat a tényeket, amelyek szakmai hibákra, szakmai mulasztásokra utalnak azokban a kérdésekben, amelyek a Magyar Szó főszerkesztőjének felelősségi körébe tartoznak. Tárgyaltunk még olyan eseményekről, amelyekről a Magyar Szó egyáltalán nem, vagy nem kielégítő módon tájékoztatott. Igazából azt kell mondjam, hogy a szakmai hibáknak, mulasztásoknak, hiányosságoknak egy sorozatát tártuk fel, amelyek ha egyenként, külön-külön nem is alkalmasak arra, hogy felelősség megállapításának alapjául szolgáljanak, huzamosabb időn keresztül történő megjelenésük és darabszámuk is mégiscsak azt indokolta, hogy az említett intézkedés meghozatalára való javaslattételt megfontoljuk. Ezt tette tehát az testület a mai ülésén. És szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy javasolja a Magyar Nemzeti Tanácsnak Pressburger Csaba felmentését, és megbízott főszerkesztő kinevezését“.
Pressburger Csaba a következő szavakkal reagált a leváltására vonatkozó javaslatra: „Ezt az indoklást, amit az ülés előtti percekben kaptam én is kézhez és még néhány igazgatóbizottsági tag szintén, nagyon röviden, nevetségesnek tartom. Olyan mulasztásokról szól, olyan sajtótájékoztatók, közlemények nem közléséről, amelyek nem bírnak akkora jelentőséggel, hogy emiatt bárki is a főszerkesztő felmentését javasolja. Azt gondolom, hogy ez a döntési javaslat teljes mértékben egy politikailag motivált döntési javaslat, amely mögött a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség bizonyos körei állnak. A cél az, hogy a választások előtt egy olyan Magyar Szót hozzanak létre, amely szolgalelkűen teljes mértékben kiszolgál egy konkrét politikai irányzatot és egyáltalán nem ad teret a kritikának. Nem próbál meg a dolgok mögé nézni, hanem szervilis módon csak arról beszél, amit a politikusok úgymond tálalnak. Ebből kifolyólag nem is fogadtam el azt a felkínált lehetőséget, hogy önszántamból távozzak erről a posztról. A döntés a Magyar Nemzeti Tanács kezében van“.
A Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének leváltási javaslatot indokoló négyoldalas szövegében többek között ez a megállapítás áll: „szakmai nemtörődömséggel, reálisan nézve károkozással, esetenként rágalmazással, részrehajló tájékoztatással, aminek a ferdítés és a csúsztatás ugyanúgy része volt, mint a szándékos elhallgatás, a vajdasági magyar közösség tájékozódási igényének nem szolgálatával hanem irányításával szembesültünk, nem esetenként, hanem folyamatosan, nem egy-egy téma vonatkozásában, hanem tendenciózusan”.
A Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület szerint először is a következő „szakmai hibáról“ van szó: 2010. október 6-án úgy jelent meg a lap, hogy az aradi vértanúkról nem tett megemlékezést. A testület kifogásolja azt is, hogy a Magyar Szó folyamatosan és sorozatosan kihagyta Egeresi Sándor tartományi parlamenti elnök munkájáról a tudósítások elkészítését, a főszerkesztő pedig nem válaszolt a képviselőház elnökének az efféle bánásmódot kifogásoló levelére. Nem tetszik a testületnek az sem, hogy míg más sajtóházak ott voltak, a Magyar Szó nem jelent meg több, a Vajdasági Magyar Szövetség által szervezett sajtótájékoztatón, nem közölt VMSZ-es közleményeket. A Hét Nap és Magyar Szó közötti nézeteltérés ügyében kifogásolja a Magyar Szó főszerkesztőjének „cinikus” megnyilvánulását is.

Mulasztások jegyzéke

A Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének „mulasztásokról“ szóló jegyzékben ezek a mondatok is szerepelnek: „2011. június 3-án a 9.30 órakor megtartott sajtótájékoztatón, melynek témája az aktuális mezőgazdasági helyzet volt, a Magyar Szó – egyedüli sajtóorgánumként, ami alatt azt kell érteni, hogy az összes többi vajdasági magyar és szerb, elektronikus és írott sajtó képviselője megjelent – nem jelent meg, arról nem tájékoztatott.” A határozatban foglalt indoklás szerint, „a mezőgazdasági termelők akkor már napok óta kint tartózkodtak az utakon, a számukra fontos és a kormány által be nem tartott ígéret okán, mely ígéret elsősorban a vajdasági termelőket (így a magyarokat is) érintette hátrányosan. A Magyar Szó ebben a helyzetben nem jelent meg a sajtótájékoztatón, illetve arról semmilyen módon nem számolt be a június 4-5-i Magyar Szóban”.
További megbocsáthatatlan „bűn”: a Magyar Szó nem közölte azt a közérdekű felhívást, amely arról értesített, hogy június 8-án Bácson kihelyezett konzuli fogadást tartanak, majd a nagykövet sajtótájékoztatót tart…
Egyéb „vétek“: „2011. június 5-én, a szabadkai helyi közösségi választások estéjén a VMSZ sajtótájékoztatójára nem tudta meghívni a Magyar Szót, mert senkit nem talált ügyeletesként”, ámbátor a sajtótájékoztatón „a Magyar Szó kivételével minden helyi és vajdasági, magyar és szerb, elektronikus és írott sajtóorgánum képviselői megjelentek és tájékoztattak”. De nem közölte a Magyar Szó a VMSZ május 20-ai sajtóközleményét sem, amely a királyhalmi polgárok bejelentésével foglalkozott, miután azok elégedetlenek voltak az autóút fizetőkapujának elhelyezésével, s mindezek után még „a Magyar Szó, akárha saját kútfőből táplálkozva, két hét elteltével megkérdezte a VMSZ parlamenti képviselőit, mit végeztek fizetőkapu ügyben”.
És a többi, és a többi…

R.M.

A Népesedési Akcióterv bírálata
Stratégia által világra „segített“ gyerekek 2017-ig?

A Becsei Mozaik már 2013 júliusában is bírálta a Népesedési Akciótervet. Több okból is. Újfent közzétesszük akkori, ma is éppúgy aktuális cikkünket.
Következik lejjebb.
Januárban rebesgettek először a VMSZ-féle Magyar Nemzeti Tanács ún. demográfiai akciótervéről, amellyel a vajdasági magyarok gyerekvállalását kívánják ösztönözni. Nyárra ígérték az akcióterv „megszületését“. A már gyermekes szülők egy része idegenkedve és idegeskedve fogadja, ha a politikusok már a családok szexuális életébe is bele akarják ártani magukat (merthogy a gyerekek általában – Szűz Mária kivételével – a szex eredményei). Ahelyett inkább arra kérnék a honatyákat – nemzetiségre való tekintet nélkül –, hogy ne populista (ÁFA-visszafizetés stb.) és nevetséges döntéseket hozzanak, hanem valósan támogassák a gyermekes családokat, hogy a beteg gyerekeket ne hagyják meghalni (a kis Tijana és sok más gyerek tragikus története), hogy segítsenek nekik és ne ellenük dolgozzanak. A többit elvégzik a szülők. Nos, a politikusok ezt nem képesek felfogni, ezért most az MNT a magyar gyerekek „szaporítását“ szorgalmazza.

A népesedési mutatók előremozdítása…

A július 20-i Magyar Szó meglehetős teret szentelt az MNT népesedési akciótervének, ugyanis a testület múlt pénteken közvitát szervezett a 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozó Népesedési Akciótervéről, amely, írja a Magyar Szó, „a vajdasági magyarságra vonatkozó, egyre aggasztóbb népesedési mutatókat kísérli meg pozitív irányba mozdítani“.
Enyhén szólva is érdekes mondatokat hallottak (majd olvastak a magyar nyelvű napilapban) a jelenlévők a közvitán.
Korhecz Tamás, az MNT elnöke a következőképpen „magyarázta bizonyítványát“ (mert egyesek előzőleg a terv ellen érveltek). Mint mondta, az ellenérvek ellenére arra az elhatározásra jutott, hogy a vajdasági magyarok népesedési mutatói egy olyan súlyos és veszélyes problémát jelképeznek, amelyet nem szabad szó és cselekvés nélkül hagyni. A hallgatás és a nem cselekvés bűn, valamint cinkosság, szögezte le Korhecz, mondva: „Erőnkhöz mérten mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a súlyos probléma kezelhetővé váljék. Ellenkező esetben egyszer csak elfogynak a vajdasági magyar újságolvasók és televíziónézők, a színházba látogatók vagy a hivatalnokok“ (idézet a Magyar Szóból).
A közvitán elhangzott, hogy évente kb. egy nagyobb magyar faluval van kevesebb magyar, de ez a jelenség jelen van a vajdasági szerbek, horvátok stb. körében is.
Korhecz kijelentette: „A lakosságcsökkenés egy olyan spirál, amelyet ha nem tartóztatunk fel, akkor nem most adja meg a kegyelemdöfést a közösségnek, hanem tíz-tizenöt év múlva, és akkor már nem lehetne kezelni a problémát. Az MNT a középiskolai beiratkozás során az idén azzal szembesült, hogy a kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt most három magyarul is oktató középiskola létezése vált kérdésessé. Elfogytak a gyerekek. Ebben a helyzetben önzés, hazugság és bűn lett volna hallgatni. Ha ebben a kérdésben is sikerül egy irányba mobilizálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, ha az MNT-nek sikerül betöltenie az összefogó erő szerepét, akkor nem marad el a siker. Nem szabad csodákban hinni. Nem szabad azt hinni, hogy a stratégia utolsó évében, 2017-ben, kétszer annyi magyar gyermek jön a világra, mint az idén. Nem azért, mert ezt nem szeretném, hanem azért, mert szerintem az utópiáknak a célként való megfogalmazása hatalmas, ártó csalódást okozhat. Abban azonban hiszek, hogy a stratégia végrehajtásának köszönhetően 2017-ben több magyar gyermek születik majd, mint az idén. Ha csak egyetlen olyan gyermek megszületik, aki a stratégia nélkül nem jött volna a világra, akkor nem éltem hiába“.

Ha bébi(k), akkor kártyák, munka, ingyen színház

A „stratégia segítségével létrejövő gyerekek“-módszer pedig a következő célokat tűzi ki az MNT dokumentuma szerint: mérsékelni a gyermekvállalás gazdasági hátrányait és több gyermekbarát munkavállalási lehetőségeket biztosítani; növelni az anyaság, a gyermekvállalás szellemi, illetve erkölcsi megbecsülését; támogatni az anyaságra és az apaságra való érettség serkentését; hozzájárulni az anya és a magzat életének, egészségének megóvásához; fokozni a gyermekvállalás és a család fontosságának elfogadását az oktatás, valamint a média közreműködésével;
Az érdekes célokat az MNT ekképpen kívánja megvalósítani 2017-ig: Szabadka, Zenta, Magyarkanizsa, Topolya, Óbecse, Ada, Kishegyes, Csóka, Temerin és Törökkanizsa önkormányzatai saját népesedési akciótervet dolgozzanak ki, és létesítsenek a témában illetékes munkatestületeket, valamint költségvetési alapokat (hogyan és miből a kérdések, amelyekre nincs érdemleges válasz, R.M. megjegyzése); az önkormányzatok alakítsák ki a nagycsaládos kártya és a hozzá fűződő kedvezmények rendszerét. A nagycsaládos kártyát az önkormányzat közigazgatási hivatala adná ki. Nagycsaládnak számít az a család, amelyben az apa és az anya, vagy a gyermekét egyedülállóként nevelő anya legalább három kiskorú, közös gyermeket nevel egy háztartásban. A kártyát a nagycsalád minden tagja kiválthatná, szimbolikus illeték megfizetése mellett, ami a kártya kibocsátásának költségeit fedezné. A nagycsaládos kártya tulajdonosa ingyenesen vagy kedvezménnyel válthatna belépőjegyet az önkormányzati rendezvényekre, az önkormányzat által alapított intézmények rendezvényeire, és kedvezmény mellett vehetné igénybe az önkormányzati vállalatok szolgáltatásait. A kedvezmény az érvényes ár legalább 30–50% tenné ki. A nagycsaládos kártya pénzben kifejezhető kedvezményre jogosítana egyebek mellett a városi tömegközlekedés díjának megfizetésekor (Becsén ilyen nincs, R.M. megjegyzése), a sportlétesítmények igénybevételekor, a városi alapítású művelődési intézmények rendezvényein való részvétel esetén, az iskoláskor előtti intézmények szolgáltatási díjának a megállapításakor, a kommunális szolgáltatások díjának megállapításánál, valamint a helyi adók megállapításánál; A másik program értelmében az önkormányzati közigazgatásban, közvállalatokban és a közintézményekben serkenteni kell a kisgyermekes anyák foglalkoztatását, akár külön munkahelyek létesítésével (az állami közigazgatási apparátusban már évek óta létszámcsökkentésre, s nem emelésre van szükség, R.M. megjegyzése). Az intézkedések a legkevesebb három kisgyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatását serkentenék, olyan munkakörülmények és munkahelyek létesítésével, amelyek lehetővé tennék, hogy a többgyermekes édesanyák ne kerüljenek többszörösen hátrányos helyzetbe, és ne kelljen a munka miatt lemondaniuk a családalapításról és a gyermekáldásról. Ezeken a munkahelyeken az édesanyákat nem teljes, hanem napi 5-6 órás munkaidővel foglalkoztatnák, de munkájukért teljes bért kapnának. A részmunkaidős foglalkoztatáson kívül a távmunkát is lehetővé kellene tenni a többgyermekes édesanyák számára, amennyiben ezt az adott nők munkájának természete lehetővé teszi. Nos, a felsoroltak nemigen kecsegtetnek azzal, hogy valaki a stratégia miatt fog gyereket vállalni.

Majd az MNT megmondja a médiának!

A továbbiakban az MNT folytatja megszokott tevékenységét, hiszen mindig előszeretettel kívánta irányítani a médiát. A népesedési stratégia ugyanis külön fejezetet szentel a vajdasági magyar médiára vonatkozó intézkedéseknek. „A célirányos, az anyaság és a nagycsalád szépségét, előnyeit, megtartó erejét bemutató médiatartalmakon kívül fontos a pozitív irányba történő szemléletváltás, hiszen világvége-hangulatban nem lehet fokozni a gyermekvállalási kedvet“, áll a stratégiában.
Ezt követően a „népesedésnövelő intézkedésekről“ van szó. Eszerint az MNT két díjat hozna létre. Az egyiket a leginkább családbarát önkormányzatnak, a másikat egy példamutató nagycsaládnak ítélné oda évente.
Aztán következik a női jogok csorbításának is nevezhető „program“: az abortuszellenes program (eszerint visszavánszorgunk vagy 100 évet a múltba).
A stratégia értelmében az MNT nagy hangsúlyt fektetne az olyan iskolai műhelyek megszervezésére, amelyeken az előadók a családalapításra és az anyaságra készítenék fel a fiatalokat.
A dokumentum a civil szervezeteknek, az egyházaknak és a magánvállalatoknak is intézkedéseket javasol.

Miért nem szül egy anya 12 gyereket?

A stratégia bemutatását követően további érdekességeket hallottak a jelenlevők (és olvastak az olvasók). Rácz Szabó László, az MNT tagja például emlékeztetett arra, hogy valamikor a vajdasági magyar családokban nem ment ritkaságszámba, hogy hat-hét vagy olykor akár tíz-tizenkettő gyermek is világra jött. Mindez a múlt század hatvanas éveitől kezdett el ritkaságszámba menni. (Nos, Rácz valószínűleg elfelejtette, hogy a jelenlegi átlagfizetésből nem lehet megtölteni egy négytagú család a hűtőszekrényét sem, azt meg nem tudhatja, hogy milyen egy-kettő-tizenkettő gyereket szülni.)
Rácz Szabó mást is észrevételezett: azt mondta, hogy kollektív szótárunkból törölni kellene a terhes szót, hiszen a nő, amikor gyermeket vár, áldott állapotban van. „Az asszonyokkal éreztetni kell, hogy amikor gyermeket hordanak a szívük alatt, az valami különleges és egyedülálló“, hangsúlyozta Rácz Szabó.
Mindezek után az MNT népesedési akcióterve az MNT július végi ülésén kerül elfogadásra.
Majd kiderül, hogy 2017-ig több (magyar) gyerek lesz-e Vajdaságban „stratégiai célokból“, ámbár a közönséges, stratégiahiányos (magyar) paraszti logika már ma, 2013-ban, igen kézenfekvő válasszal tudna szolgálni e kérdésre.

R.M. (A közvitáról szóló idézetek és adatok forrása a Magyar Szó)

Beszámoló
Korhecz nem akar többé elnök lenni

„A Magyar Nemzeti Tanács úttörő munkát végez, ennek a ’felfedező’ munkának minden előnyével, veszélyével és buktatójával együtt, hiszen Szerbiában van alkotmányban rögzített autonómia, míg a Kárpát-medence többi magyar régiójában nincs”, állította nemrégiben a Hét Napnak adott interjújában Korhecz Tamás, az MNT elnöke. Magyarázata szerint, amikor Szerbiában, Vajdaságban az autonómiáról beszélnek, akkor az egyrészt azt a szerencsés helyzetet jelenti, amelyben megvan a lehetőség arra, hogy a hatályos jog vonatkozásában vizsgálják a kérdést – hiszen „más kárpát-medencei magyar közösségek csak az álmok, elképzelések és követelések vonatkozásában tárgyalhatnak erről“, másrészt pedig a gyakorlati megvalósítás azt is eredményezi, hogy problémák, kérdések merülnek fel.
Arról beszélve, hogy a szerb alkotmánybíróság 2014 januárjában alkotmányellenesnek nyilvánította a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes pontjait, Korhecz kiemelte: „Indoklásában viszont a bíróság kísérletet tett arra is, hogy doktrínát hozzon létre, azaz megpróbálta általánosságban értelmezni azt, hogy mit jelentenek a kisebbségvédelmi rendelkezések, meghatározni, hogy mik a nemzeti tanácsok, mire szolgálnak, és mi az önkormányzathoz, önkormányzatisághoz való jog. Emellett pedig nem csak megszüntetett, hanem meg is erősített bizonyos jogokat, ami pozitívumként értékelhető”.
Korhecz szerint az utóbbi négy évet a stratégiai tervezés és a stratégiai cselekvés jellemezte, most pedig fontos a beszámolás és az elszámolás. A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve négy év alatt nyolc, különböző területet érintő fejlesztési stratégiát fogadott el. Ezek az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkoznak. Munkájukat 160 oldalas beszámolóban összesítették. Korhecz az MNT négy évéről úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi négy évben a vajdasági magyarság körében, de Szerbiában és a Kárpát-medencében is sokan megismerték tevékenységüket, és már nem keverik össze az MNT-t egyik párttal vagy civil szervezettel sem. „2010 előtt még a magyarság körében is csak alacsony százalékban volt elképzelése az embereknek arról, hogy mi az MNT, mi a szerepe, mi a közjogi státusza. A Kárpát-medencében, valamint a szerb közvéleményben pedig jóformán egyáltalán nem volt erről elképzelés”, fogalmazott Korhecz.
Korhecz, saját bevallása szerint, nem kíván többé az MNT elnöke lenni, habár a nemzeti tanácsi választásokat október 26-án tartják, s elvileg nem lehet tudni, hogy épp a VMSZ-es választási lista győz-e.
„Amikor 2010-ben elfogadtam az elnöki jelölést, négyéves mandátumban gondolkodtam. Eredetileg már 2010-ben vissza akartam vonulni a politikai élet élvonalából, de az MNT elnöki tisztsége egy olyan kihívás volt, amelyre nem tudtam nemet mondani. Meg akartam mutatni, hogy ebben az ügyben mit tudok tenni. Ez a válasz azonban nem teljes, hiszen ezen az elhatározásomon időközben akár változtathattam is volna. Hogy ez nem történt meg, annak nagyon sok oka van. Az elmúlt időszakban számos eredmény erősített meg és szította bennem a parazsat, a lelkesedést, de természetesen sok sérülés, csalódás is ért. Ezek – ha nem ráztak is meg nagyon – nyomot hagytak bennem. Hogy az elhatározásomon nem változtattam, annak az a fő oka, hogy a politikai életünkben nagyon sokszor éreztem magam magányosan, árván. A szülőföldemre, a közösség iránti elkötelezettségre, az itthoni érvényesülés lehetőségeire tekintve gyakran éreztem magam egyedül. Soha nem rejtettem véka alá: hiszek benne, hogy az ember csak a szülőföldjén lehet boldog, és hiszek benne, hogy ennek a magyar közösségnek van jövője. Én a négy gyermekem jövőjét itt képzelem el, és nem egyfajta áldozathozatal miatt, hanem hiszem, hogy itt tudják majd igazán jól érezni magukat a bőrükben. A saját jövőmet is itt képzelem el, nem kívánok elköltözni Palicsról. Ebben a szemléletemben nagyon sokszor éreztem egyedül magam. Rengeteg olyan ember van körülöttem, aki hangoztatja ezeket az elveket, nagyon sokszor felesküszik rájuk, de magatartásával folyamatosan cáfolja őket. Attól az embertől, aki a megmaradásról, a szülőföldön való érvényesülésről beszél, miközben a gyerekeit külföldre küldi, én nem tudok megerősítést kapni. Ebben a vonatkozásban ha másképpen alakultak volna a dolgok, akkor egészen biztosan könnyebben változtattam volna meg korábbi elhatározásomat“, mondta az MNT jelenlegi elnöke.
Arról, hogy az elkövetkező időszakban mi lesz az MNT-vel, Korhecz imígyen vélekedik: „Az ember nem lehet biztos abban, amit nem maga csinál. Azt hiszem azonban, hogy ha az én távozásommal összeomlik az a rendszer, amelyet az elmúlt négy évben kiépítettünk, akkor az nagyon gyenge lábon állt. Ez azt jelentené, hogy nagyon rosszul dolgoztam, megérdemelném, hogy gyorsan elfelejtsenek, és a jövőben a közélet közelébe se engedjenek. Nem azzal a szándékkal építgettem, hogy magamnak állítsak szobrot. Úgy próbáltam megalkotni ezt a rendszert, hogy ha elkötelezett és hozzáértő emberek folytatják az irányítását, akkor tovább tudjon működni. Hiszek benne, hogy erre jó esély van, hiszen a Magyar Összefogás újból létrejött. Rengeteg olyan ember van benne, akivel vállvetve építettük fel a rendszert. Az ő személyük egyfajta garancia“.
Vannak dolgok, amelyekre az MNT elnöke nem büszke: „Nemcsak Észak-Koreában és más diktatúrákban vannak rossz lépések, kudarcok, hanem mindenhol. Többször elmondtam már, hogy az ígéreteinket legalább nyolcvan százalékban megvalósítottuk, de beszéljünk a kudarcokról. Kiemelt stratégiai célunk volt, hogy megreformáljuk a szerb nyelv oktatását a magyar iskolákban.

A tömbben a magyar diákok jobban megtanulnak angolul, németül, franciául, mint szerbül, vagyis nagyon rossz hatékonysággal oktatják a szerb nyelvet. Nagy energiát fordítottunk rá, hogy ezen változtassunk. Kudarcnak élem meg, hogy a VMSZ-szel együtt sem sikerült egyről a kettőre jutnunk. Az ígéretekkel ellentétben a háttérben nagy erőkkel, szándékosan megakadályozták, hogy új módon tanítsák a szerbet. A többi közt ezért kezdte el az MNT a szerb nyelvi felzárkóztató képzést. Ebbe a sorba tartozik az Európa Kollégium ügye is. Nagyon fontos projektumnak tartom, és mindig kiálltam mellette. Az MNT rengeteg magyarországi támogatást fordított a kollégium építésére, ennek ellenére nem sikerült négy év alatt teljesen befejezni. Nem az MNT a beruházó, nem mi vagyunk a fő finanszírozók sem, ennek ellenére mi szurkoltunk a legjobban, hogy elkészüljön. Sajnos olyan mulasztások sorozata következett be, amelyeket nem tudtunk befolyásolni. Az alkotmánybíróság döntését is kudarcnak élem meg. A bíróság az én jogfelfogásommal homlokegyenest ellenkező ítéletet hozott. Természetesen vannak pozitív elemei is, például néhány alapkérdésben meg lett erősítve az alkotmányossága annak, hogy van közvetlenül választott országos kisebbségi önkormányzatunk. Ha azonban mérlegre teszem ezt az alkotmánybírósági ítéletet, akkor azt kell mondanom, hogy mégis megcsonkította az autonómiánkat. A szabadkai magyar állami egyetem ügye is megfeneklett. Ezt is kudarcként élem meg. Nem kaptam meg azt a társadalmi, politikai támogatást, amely esélyt adott volna rá, hogy ezt a valóban ambiciózus tervet sikerre vigyük. Számomra nagyon nehéz döntés volt a Magyar Szó főszerkesztőjének a menesztése is. Noha meggyőződésem, hogy az akkori főszerkesztőnek valóban sok mulasztása volt, nagyon szívesen elkerültem volna ezt az epizódot. Valamikor én is foglalkoztam újságírással, és a sajtószabadságot egy olyan fontos értéknek tartom, amelybe csak akkor szabad belenyúlni, ha minden más lehetőség elúszott“.
S végül Korhecz tovább beszélt a sajtószabadságról (annak hiányáról): „Szerintem a vajdasági magyar médiában akkora a sajtószabadság, mint a szerbben. Az is nagy kérdés, hogy a világban mekkora a sajtószabadság. Dániában valószínűleg jóval nagyobb, mint nálunk, és az is valószínű, hogy Észak-Koreában sokkal kisebb. Egészen biztosan van még mit tenni ebben a vonatkozásban. Meg vagyok győződve róla, hogy független sajtó sehol nem létezik“.
Az MNT elnöke az MNT lapjának adott interjújában beszélt az MNT népességfogyás elleni intézkedéseiről (az az MNT stratégia meglehetősen furcsa intézkedésekkel kívánja növelni a „magyar népességet“): „Becsületbeli ügynek tartottam, hogy ezekben a kérdésekben az MNT cselekedjen. Egyéb esetekben a reális, megvalósítható eredmények motiváltak. Láttam, hogyan juthatunk el A pontból B-be, és milyen eszközökkel tudjuk ezt elérni. A népesedési gondok és az elvándorlás esetében azonban ez korántsem volt így. Ha az ember egy közösséget vezet, nem nézhet a tükörbe, ha ezt a kérdést a szőnyeg alá söpri, ha hazudik, ha nem mond igazat. Ki kell mondani az igazságot. A közösségünk azért fogy, mert nem születnek gyermekek, a gyermekvállalás pedig nem pénz kérdése. Ezek olyan taburomboló gondolatok, amelyek dogmákat feszegetnek. Egyszerűen nem igaz, hogy a demográfiai helyzet azért ilyen, mert nagy a munkanélküliség, mert nincsenek magas fizetések. Nekünk világos programokat kellett készítenünk arról, hogy hogyan kívánunk ezen a helyzeten változtatni. Ezeknek az akcióterveknek a hatásfokával kapcsolatban nem voltak illúzióink. Nem hittük, hogy azoknak a pároknak, amelyeknek most nincs gyermekük, kisvártatva három lesz. Ennek ellenére úgy gondolom, az erőfeszítéseink eredménye máris mérhető. A tabudöntögetéssel és a dolgok kimondásával csökkent az önbecsapás mértéke. Másrészt megerősítést kaptak azok az emberek, akik – nagyon erős kommunikációs ellenszélben – eleve családban, házasságban, gyermekvállalásban gondolkodtak. Abban is biztos vagyok, hogy vannak magyar gyerekek, akik azért születtek vagy fogantak meg az elmúlt egy év során, mert az MNT ezt a programot elindította. Még az elején elmondtam, hogy ha az akciótervnek köszönhetően csak egy gyermek fog születni, akkor máris megérte“.

Összeállította: Erer (Interjúrészletek: Hét Nap)

Az átláthatóság szempontjából az MNT teljesített a legjobban?

A leköszönő kisebbségi nemzeti tanácsok munkájának átláthatóságát is értékelték a napokban. Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: öt kisebbségi nemzeti tanácsot vizsgáltak, és megállapították, hogy működésükben nagy különbségek tapasztalhatók. Kiemelte: átláthatóság szempontjából a Magyar Nemzeti Tanács teljesített a legjobban, de „a helyzet sehol sem tökéletes, van még min dolgozni“.
Azt vizsgálták, magyarázta, hogy a kisebbségi önkormányzati szervek működése mennyire nyitott a közvélemény előtt, vagyis hogy nyilvánosak-e az ülések, milyen módon szerezhetnek tudomást a munkáról az adott nemzeti közösséghez tartozók, van-e honlapja a testületnek, az hogyan néz ki, és hogy mennyire átláthatóak a pénzügyeik. Felállítottak egy kritériumrendszert is, amely alapján azt osztályozták, hogy a nemzeti öntudat szempontjából kiemelt jelentőségű területeken – oktatás, tájékoztatás, kultúra, nyelvhasználat – mennyire rendezett, illetve ellenőrizhető a tevékenységük.

OKTÓBERBEN NEMZETI TANÁCSI VÁLASZTÁSOK
Egy becsei a VMSZ-es listán és öt a VMDK-son

A nemzeti tanácsi választásokat október 26-án tartják meg.
Az érdekelt pártok, szervezetek a választási listákat a Köztársasági Választási Bizottságnak adták át Belgrádban.
A nemzeti tanácsi választásokon listát állítóknak csak az adhat támogatói aláírást, és szavazni is csak az a személy tud, aki feliratkozott – a magyar nemzeti közösség esetében – a magyar választói névjegyzékre.
A magyar nemzeti közösséget illetően akár már most is eredményt lehetne hirdetni, illetve okkal feltételezhetjük, hogy a következő Magyar Nemzeti Tanács is hasonló felállású lesz, mint a jelenlegi: a Vajdasági Magyar Szövetség fogja irányítani.
Szeptember 30-ig a Magyar Összefogás (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége adták át választási listáikat.
A Magyar Összefogás (VMSZ) 35 fős listáján a Vajdasági Magyar Szövetségnek 17 jelöltje szerepel, valamint civilek, értelmiségiek és egyházi személyek, akik, a listaállító szerint, „a vajdasági magyar közösség szellemi, oktatási, kulturális életében kimagasló szakmai teljesítményről tettek tanúbizonyságot“. A listavezető Hajnal Jenő, s a listán egy becsei jelölt van: Szilágyi Miklós ügyvéd (1984).
A VMDK – Csonka Áron elnevezésű jelöltlistán szintén 35 név szerepel. A listavezető a becsei Tari István (1953) író, az utolsó helyen pedig Csonka Áron (1976), a VMDK elnökének neve az utolsó helyen szerepel. Tarin kívül még négy Becse községi jelölt van a listán: Györe István (1979) mérnök Bácsföldvárról, Pesti Ildikó (1981) munkás Becséről, Polyák Ferenc (1971) földműves Bácsföldvárról és Drappos Erzsébet (1964) keramikus Becséről.
A Szerbiában élő nemzeti közösségek elvileg és papíron a nemzeti tanácsokon keresztül valósítják meg a kulturális önigazgatáshoz való jogukat, ez a jog a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) nem vesz részt a nemzeti tanácsi választásokon, állt többek között az állásfoglalásban, amelyet Csorba Béla pártelnök írt alá.
„A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács létrehozatalának kódolt hibái logikusan vezettek a kisebbségi magyar közéletet mérgező etnokratikus egypártrendszer szellemének és gyakorlatának a megerősödéséhez, mindez azonban jóval korábban kezdődött. Létrejöttét az 1990-es évek második felétől érzékelhető folyamat alapozta meg, melynek során, szerte a Kárpát-medencében, de leglátványosabban a Vajdaságban, ellehetetlenítették azokat a politikai pártokat és áramlatokat, amelyek komolyan vették a kisebbségi autonómia gondolatát, és nem csupán idényjellegű kortesfogásként hangoztatták megvalósításának szükségességét. Ekkor telepedik rá – budapesti jóváhagyással – a mindenekelőtt magyarországi költségvetési forrásokból, de más alapítványokból érkező támogatások elosztási mechanizmusára a VMSZ, hogy azt nyomban kihasználja a civilszervezetek és művelődési egyesületek pórázon tartására és befolyásolására, s ezzel párhuzamosan korábban elérhetetlen nagyságrendű előnyökhöz jusson az akkor még ténylegesen létező, de napjainkra gyakorlatilag megszűnt magyar-magyar pártpolitikai versenyben. Ezt a helyzetet betonozták be azzal, hogy a CMH-irodák szervezeti hálójának teljes irányítását, Kasza József akkori pártelnök követelésére, egyoldalúan a VMSZ-re bízták, majd ezt követte, kisebbségpolitikai próbaléggömbként, az Ideiglenes Nemzeti Tanács létrehozása, amelynek működése csúfos kudarccal végződött. A hibák kijavítására egyetlen mód kínálkozott volna: megvalósítani a Magyar Koalíció (VMSZ-VMDP-VMDK) kisebbségi autonómiára vonatkozó programját, ezt azonban Pásztor István, a VMSZ elnöke nemcsak elmulasztotta, de – magyar politikai partnerei háta mögött – az akkor kormányon levő Tadić-féle Demokrata Párttal (DS) kötött csendes paktumával gyakorlatilag lehetetlenné is tette. Kisebbségi autonómia helyett a szerb politikai elit kettős mércéket alkalmazó nemzetstratégiájának szellemében a VMSZ szakértőinek hathatós részvételével olyan közjogi félmegoldás született, amely lehetetlenné teszi, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsok megjeleníthessék a Szerbiában élő közösségek legáltalánosabb törekvéseit, s hogy önállóan, a szerb politikai elit ellenőrzése és befolyása nélkül irányítsák a közösségük fennmaradása szempontjából alapvetőnek minősülő intézményeiket“, áll az állásfoglalásban, majd szó van az ún., sokak szerint „gettósító“ magyar névjegyzékről – a nemzeti tanácsi választásokon ugyanis csak a kisebbségi névjegyzékre feliratkozott polgárok vehetnek részt –: „Ismeretes, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot kezdettől fogva alkalmatlannak tartja a Szerbiában élő magyarság alapérdekeinek megjelenítésére, kifejezésére és védelmére, egyrészt mert a választói névjegyzék létrehozásának folyamata a demokratikus normák megsértésével történt, s lehetővé tette az így létrejött adatbázis illetéktelen kisajátítását, másrészt mert megközelítőleg sem öleli fel a választásra jogosult magyarok teljességét, miközben az így létrehozott közjogi képződmény – amit néhány vezetője, miként egy-két, a témában tájékozatlan, vagy túlbuzgó magyarországi politikus is, előszeretettel nevez autonómiának – a magyar lakosság egészét érintő kérdésekben intézkedik, azonban nem társadalmi legitimitása, hanem mindenekelőtt a magyarországi támogatások feletti monopóliuma birtokában. Utóbbi területet leszámítva a Nemzeti Tanács önálló döntéshozatali jogköre a VMSZ és az akkor még meghatározó kormányerőként működő Demokrata Párt (DS) közötti paktum szellemében már eredeti formájában is teljesen minimális volt, s mára a szerb alkotmánybíróság 2014 januári döntését követően mindez tovább szűkült“.

Annak ellenére, hogy a Magyar Remény Mozgalom (MRM) néhány hete még azt közölte, hogy részt kíván venni a nemzeti tanácsi választásokon, s 35 fős jelöltlistát állít, László Bálint, az MRM elnöke szerint, szeptember végén pedig ugyanaz a László Bálint, az MRM Tanácsának nevében közleményt juttatott el a sajtóhoz, amelyben tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy az MRM meghatározatlan ideig befagyasztja a politikai tevékenységét.
„Mindannyiunk számára lehangoló tény, miszerint a Délvidéken élő magyarság száma az utóbbi két-három év alatt mintegy húsz százalékkal csökkent. A döbbenetes adatokat a magyar nyelvű iskolai tagozatokra beíratott diákok száma is megerősíti. Az MRM-et, amely köztudottan túlnyomórészt fiatalokból, negyven éven aluliakból áll, súlyosan érinti a délvidéki magyar ifjúság napról napra észlelhető rohamos méretű kivándorlása. A mozgalom tagságának mintegy 70-80 százaléka közvetlenül érintett a folyamatban. A jelenlegi súlyos társadalmi-egzisztenciális körülmények közepette az MRM-re nehéz feladat vár, hogy kísérletet tegyen felfrissíteni a sorait és pótolja a kényszerből külföldre távozó tagokat és aktivistákat“, áll a közleményben.
A Magyar Egység Párt is közzétette, hogy nem vesz részt a választásokon. „A Magyar Egység Párt véleménye szerint, a nemzeti tanácsokról szóló törvény eleve nem ruházott lényeges hatásköröket a nemzeti tanácsokra. A nemzeti tanácsok nem rendelkeznek végrehajtási és jogszabályalkotó hatáskörrel. A véleményezési és javaslattételi jog sajnos túl kevés, hogy a nemzeti tanácsok tényleges autonómiát jelentsenek a nemzeti kisebbségnek. Az alkotmánybíróság döntése tovább csökkentette a nemzeti tanácsok eleve szerény hatáskörét. Gyakran a nemzeti tanácsok címére érkeztek az elégedetlenséget kifejező vélemények a nemzeti tanácsok munkájával kapcsolatban, pedig az adott törvényes megoldás értelmében a nemzeti tanácsok nem is nyújthattak többet a nemzeti kisebbségeknek. Ezek, a törvényből eredő akadályok nehezítették meg az MNT tevékenységét is az elmúlt időszakban. A Magyar Egység Párt véleménye szerint, elsősorban a nemzeti tanácsokról szóló törvény gördített akadályokat az MNT elé, hogy az, a vajdasági magyarok tényleges autonómia iránti igényeit és elvárásait teljesítse. A Magyar Egység Párt úgy véli, hogy az MNT a szűk törvényes keretek között, pozitív eredményeket is ért el az elmúlt időszakban, de az MNT távolról sem meríti ki a perszonális autonómia fogalmát és tartalmát, habár egyes politikusok Vajdaságban és Magyarországon is igyekeznek az MNT-t úgy bemutatni, mint a perszonális autonómia magvalósításának a példáját“, olvasható, többek között, a párt közleményében, amelyet a párt elnöke, a becsei Szmieskó Zoltán írt alá.

R.M.

A melléklet megjelenését a Művelődési és tájékoztatási minisztérium tette lehetővé