trg_fontane
Ahhóképest hogy mekkora esőket montak meg hideget, nem is vót ojan rossz a majális, főleg hogy mi mán ekeztük szombaton az ünneplést. Elsején esett az igaz, de valamikó is esett május elsejin, osztakkó nem csináttunk belűle problémát. Behúzóttunk oszt fojtattuk,csak magunkra vettünk valamit me azé nem kő megfázni. Oszt nem is fáztunk meg, jó vót a társaság, vót mit enni, unalmas se vót, mit akarsz még. Há had essen.
Amiúta legutóbb tanákoztunk vót má megin egy kis választás, mehogy aszonta a választási bizottság ameliket az uralkodó (párt) irányít hogy a déeszesz meg a dveri egy szavazatta maratt le. Pont eggye. Nem ezerre, vagy százza, hanem eggyetlen eggye. Na de utánna megtartották újra tizenvalahány hejjen, oszt meglett az az eggy meg még sok, mehogy a demokrata Pájtity, aki szokott magyarú is beszénni, me zentai, oszt ottan még vannak szerbek akik tunnak magyarú, Becsén má egyre kevésbé, szóva aszonta a fiatalember hogy a demokraták is szavazzanak a déeszesz dvérire, még akó is ha külömben nem birják egymást. Mehogy aszonta a csalás elleni kiállás mindenné fontosabb. Oszt igy bekerűtt a parlamentbe a Radulovity is, meg a déeszesz dvéri, meg a Tadity, meg a Csedó is. Meg a Csanak is, aki nagyon leszerepett a választásokon, de most nagyon halgat me nagyon be akar kerűnni a Vucsity meg a Pásztor vajdasági kormányába. Az lessz maj a kojalíció meg a kurmány… Maj megmagyarázzák akinek meg tuggyák.
A Sejsej meg, aszongyák a szomszédok, újra a hatalom kedvenc elenzéke, me mindig az vót, csak tán a Gyingyity alatt nem, de akkó meg ement maga Hágába. Akkó vót az hogy mostani szeretett elnökünk, akkó még a Sejsej hejetteseként aszonta, hogy üzeni a Gyingyónak aki tán gipszbe vót vagy mi, hoggy Titónak is baja vót a lábáva a halála előtt. Utánna mi vót, tuggyuk. Tuggyuk?
De mostan ez mán nem fontos, haladunk az unió felé. Hogy a véemesz hova halad(ó) az maj eválik, me ijen kevés szavazatot még nem kaptak vajdasági választáson. Na ettű nem lessz kevesebb a hatalmuk, me ezután is ők osszák maj a pézeket, meg ők mongyák meg hogy ki lessz a direktor meg ki lessz a szpremacsica. De valahogy mostan mán ez se nagyon segít rajtuk. De bisztos én látom rosszú, mind mindig.
A mozgalom meg főkapta a vizet, miután a Viktorka egyik emberkéje aszonta rájuk, hogy nemzetellenessek, meg balliberálisok, meg minden. Jó de mire számítottak a mozgalmasok? Há nem megmonta a szíjgyártó, hogy a szerbhaladókra meg a pásztorékra kő szavazni? Mé nem fogattak neki szót?!
Oszt miután megnéztem a dunán meg az emeggyen valamelik nap hogy mijen ganék a betelepülők, mijen okos a vezérünk meg mennyire nemzetáruló aki nem úgy gondojja ahogy gondóni kő, eppen halgattam hogy a pápa miket mondott má megin a menekűttekrű, oszt azé egy szerencséje van ennek a pápának. Az hogy nem él Magyarországon. Me ottan má rég nemzetáruló balliberális lenne a neve. Bisztos kommonista vót az apja. Vagy pufajkás. Vagy liberális, oszt a Soros finanszírozza. Ja osztan van eggy régi vicc, amit még a nyócvanas évekbe meséttek, persze semmi köze a mostanhó, me mostan ijen má sehun sincsen.
Román rádió reggeli adása:
– Jó reggelt elvtársak! Ceausescu elvtárs felkelt, keljetek fel hát ti is elvtársak!
– Elvtársak, Ceausescu elvtárs reggeli tornázik, tornázzatok hát ti is!
– Elvtársak, Ceausescu elvtárs mosakszik, hát mosakodjatok ti is!
– Ceausescu elvtárs reggelizik, addig zenét sugárzunk az elvtársaknak…
Me tudod nem az a legnagyobb baj hogy drótkeritéseket épitenek hanem ahogy beszénnek emberekrű, csak azé me arabok vagy müzülök (vagy zsidók, vagy budisták, vagy nepáliak vagy mittomén). Mindeggyik terorista, meg bűnöző, meg erőszakolni akar. Meg elakarja venni a munkát. Ja, mind a fél rokonságunk, amelik eppen Dojcslandba veszi e a munkát a németektű. Szóva ez a gyűlölet ami sistereg mind a hús a rostéjon, ez nem teccik a Marisnak. De tudod mindig könnyeb úgy hatalmon maranni, ha a népnek van kiket gyűlőnnie. Na de haggyuk…
Három ember ül az eszpresszó sarokasztalánál 1951 decemberében. Felsóhajt az egyik:
– Hajjaj…!
Mire a másik:
– Hajjaj…!
A harmadik is megszólal:
– Uraim, hagyjuk a politikát, mert valaki még meghallja!
Oszt ahogy ottan ülünk oszt várjuk hogy megsűjjön a hús, ülünk há, me én megmontam, hogyén vendégségbe megyek, oszt az uramnak montam, hogy ha akar segíteni, akkó ő segíccsen, me mosogatok meg főzök sütök én eleget, szóva ülünk, a gazdának a komája szeli a kenyeret, oszt aszongya hogy hadd a fenébe az egíszet. Emesétte, hogy nemrég vót Boszniába, oszt örül, hogy túlélte, me ottan még rosszabbak az utak mind nálunk, oszt hallott gy mondást azongya: Druzse Tito, szkrénuli szmo sz puta, szád nász jebe i kurta i murta. Oszt mindenki a fődre nézett, oszt hallgattunk.
Me mi sokmindenre emlékszünk, oszt minket nem etetnek be könnyen. Oszt 36 éve őtet sirattuk május 4-én, 25 éve meg minden május 4-én magunkat sirassuk.
Oszt hát akkó szerencsés érdekvédelmet, meg reformokat, meg jó tévézést és szép álmokat! Ja és foglaljuk imába a tájkúnok és a bizmiszmenek nevét, hogy mindennapi kenyerünket dobják nekünk ide.
Maris
