Harminc évvel ezelőtt, 1991 januárjában alakult meg a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, ahol a kilencvenes évek folyamán fokozatosan elindult a kultúrélet.
A kezdeti nehézségek ellenére sorra alakultak a szakkörök: társastánccsoport, néptáncegyüttes, kézimunka szakkör, színjátszó csoport, versmondók szakköre és képzőművészek csoportja.
Jelenleg mintegy 300 ember tevékenykedik a kultúrkörben. Az egyesület elsődleges célkitűzése a város magyar nemzetiségű polgárai számára a kulturális élet megszervezése, valamint a hagyományápolás, az értékek megőrzése, a tehetségek felkutatása, képzése és nevelése, továbbá a fiatalok tömörítése.
A vírusjárvány megnehezítette az egyesület munkáját, de fenntartását is, hiszen első ízben történt meg, hogy a helyi önkormányzat nem támogatta a helyi civil szervezetek és egyesületek munkáját.
A tavalyi év elején megjelentek ugyan a civil szféra projektjeinek támogatását célzó pályázatok, azonban az eredményeket a mai napig nem tették közzé, s az előlátott pénz sem lett szétosztva.
A kultúrkör elnöke Ricz Róbert összegezte az egyesület tavalyi „életét“ és munkáját.
– Legfiatalabb tagjaink három évesek, míg a legidősebb tagjaink nyolcvan év körül járnak. A legnépesebb a néptánc-szakosztály, ahol hét korcsoportban folyik a szakmai munka heti rendszerességgel, Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs, illetve Kisimre Szerda Anna és Kisimre Árpád vezetésével. A népzenei és népdalszakosztályunk is igen népes, a Botra férfi és a Dúdoló női énekcsoportok mellett a Szelence énekegyüttes, a Csincsele, a Csicsörke, a Pendely és a Csintekerintő csoportunk dolgozik. Emellett szólistákkal és duókkal is foglalkozunk. A társas- és moderntánccsoport négy korcsoportja dolgozik, amelyeket Tóth Martina, Gyurcsik Heléna, Bozsóki Nina és Beretka Karina irányítanak. Ők főleg show-dance koreográfiákat táncolnak. Ezen felül a Szivárvány festőcsoport dolgozik a kultúrkör keretein belül, ahol az amatőr festészet iránt érdeklődők csoportosulnak. Őket Tót Kása Piroska vezeti.
Tavaly, a járványhelyzet miatt, a csoportok munkája és az egész művelődési élet leállt. Hogyan éltétek ezt meg?
– Március 13-án, ami pénteki nap volt, még sikerült az épületünk előtt található Petőfi szobornál a szabadságharc és forradalom emlékére készített műsorunkat előadni, de utána bezártuk az épületet és nem dolgoztunk a csoportokkal és az ügyfelekkel sem.
A kultúrkör felújítási munkálatai azonban nem álltak le.
– A járvány miatt a rendezvények nagy része elmaradt, de a vezetőség megpróbált az egyesületben tevékenykedőknek jobb feltételeket biztosítani a munkához. Sikerült ismét eszközöket biztosítani a felújítási munkálatokhoz. Kora tavasszal a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából sikerült a kisteremben új padlózatot biztosítani, illetve a kisterem mellett az előcsarnokot, a két próbatermet, az előcsarnokot és a vizesgócot kimeszelni. Ezen felül az elektromos hálózaton is végeztünk kisebb munkálatokat, új fényforrások kerültek a nagyterembe és a próbaterembe is, míg a nyár folyamán önrészből és önkéntes munkával az ablakok és a farészek egy részét újrafestették, felújították.
B.M. (A teljes cikk a Becsei Mozaik legújabb számában, amely január 22-étől megvásárolható a boltokban és a trafikokban)