Aflatoxin

Elsőként a szókimondó Goran Ješić (DS) vajdasági mezőgazdasági titkár hozta nyilvánosságra, amit oly sokáig tagadtak más „illetékesek”: a tej fertőzött.
Vajdaságban 35 mintából 29-ben volt a normális értéknél magasabb az aflatoxin szintje.

A maximális megengedett koncentráció 0,05 mikrogramm/kg, a gyerektáplálék esetében pedig ennek a fele – mondják szakemberek.
Az Aspergillus flavus penészgomba toxinjairól van szó, amely az egyik legveszélyesebb mérgező és rákkeltő anyag. Általában a szóját, földimogyorót, kukoricát és a kókuszt támadja meg. Az M1 változata általában melegebb égövi tájakra jellemző – ám az itteni nyár is inkább sivatagi, mint európai immár.
Ješić azt is elmondta hétfőn este, hogy ezeket az eredményeket elküldték a szerbiai kormánynak. „Ha ők keddig nem reagálnak, akkor mi tesszük fel a világhálóra az eredményeket”, mondta. Kedd reggelig nem reagáltak, s az eredmények nyilvánosságra kerültek.
Saját honlapján, a www.goranjesic.net címen tette közzé kedden reggel Ješić azoknak az elemzéseknek az eredményét, amelyek a tejben található aflatoxin koncentrációját mutatták ki. Ješić honlapján azt állította, majd a kedd délelőtti, mezőgazdasági titkárként tartott sajtóértekezletén is, hogy a 35 vizsgált minta közül 29-ben magasabb az aflatoxin koncentrációja a kilogrammonként megengedett 0,05 mikrogrammnál.
Ješić szerint a kragujevaci Meggle, a verbászi Dana, a zombori Somboled, a belgrádi Imlek, a niši tejgyár, a szabadkai tejgyár, a maglići Sirela, a stapari és a šabaci tejgyár tejében van a megengedettnél több aflatoxin.
Ješić a Twitteren közölte: nem látja semmiféle okát annak, hogy a tejet ne vonják vissza a forgalomból. Ješić azt is leszögezte, hogy „a probléma nem a tejgyárakkal és a tehenekkel van, hanem a kukoricával”, s hozzátette, hogy a kistermelőkkel is ez a helyzet.

A tartományi mezőgazdasági titkár emlékeztetett arra is, hogy az elemzések már szeptemberben kimutatták, hogy a takarmányként szolgáló kukorica 70 százaléka aflatoxinnal fertőződött, mintegy a szárazság következményeként. „Ha szeptemberben reagáltak volna, nem lenne semmi probléma, de az állam úgy döntött, nem tesz semmit az ügyben”, mondta. Hozzátette: több fenyegető telefont és e-mailt kapott már a közzétett lista miatt, ezeket átadta a rendőrségnek.
Goran Ješić az általa megjelentetett eredményekhez a mintát Újvidék területén működő kiskereskedelmi üzletekben gyűjtötte be és egy akkreditált becsei laboratóriumban végeztette el az elemzést.
A szerbiai mezőgazdasági minisztérium, élén a becskereki Goran Kneževićtyel (SNS) korábban azt állította, miképpen az egyik fogyasztóvédelmi szervezet is, hogy a megengedett felső határt éppen, hogy nem lépte át az aflatoxin koncentrációja.
Ješić sajtóértekezletét követően (kedden) a szerbiai mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy az állategészségügyi felügyelőség elrendelte az aflatoxin-gyanús tej kivonását a forgalomból, „amíg meg nem érkeznek a hollandiai laboratóriumban elvégzett tesztelés eredményei“.
Emlékeztetőül: a horvátországi mezőgazdasági minisztérium nemrégiben megtiltotta több tejfajta árusítását. Márpedig, a szlavóniai éghajlat és az ott termelt kukorica annyira azért nem különbözik a vajdaságitól…
Emlékszünk-e még arra, hogy mennyi vita volt nemrég akörül, hogy fertőzött-e a kukorica, hol és mennyire? Az SGS Szerbia minőség-ellenőrző cégből előbb közölték, hogy a kukoricatermés 70% fertőzött, majd a cég esküdözött, hogy a kukorica mégis kivitelre megfelelő.
De miért is veszélyes az aflatoxin gomba? Mert rákot, pl. májrákot okozhat.
Nem itteni specifikum tehát az aszály utáni aflatoxin-fertőzés. Talán az se csak erre az országra jellemző, hogy a hatalom – finoman mondva – elkendőzi a tényeket. Talán nem, de ennek ellenére – ismét enyhén szólva – felháborító.

B.M.