Podržite Bečejski mozaik

Dostupan za sve, finansiran od strane čitalaca

Arhiva |

Impresum |

Kontakt |

Pretražite

Logo Becejski

BETSEY MARISKA NAPLÓJA – Harminc alá

BETSEY MARISKA NAPLÓJA – Harminc alátrg_fontane

Na itten van má megin. Ez mán ténleg nem normális, ez az idő. Mán nagyon elegem van belűle.

Nem mondom, nem szeretem én a telet se, főleg azé me lemegy a nap félnégykó, oszt utánna naggyábú csak tévénézés van, de mostan is az van mán. Me há hová mennyek ebbe a melegbe. Na de errű mán írtam neked a mútkó is. Az a néhány nap a mútt héten amikó lehűtt harminc alá, na az vót a menyország.
Na de eppen akkó futottunk rá a Tvrtkóra. Átment az átévére, na de nem a vidámvasárnapot vezeti, hanem a reggeli műsort. Oszt behítta az ifjú kereszténydemokratát, aki má ifjúnak tán nem is annyira mondható, az meg hogy keresztény-e az az ő magánügye (kéne hogy legyen). Az hogy mennyire demokrata… na haggyuk. Szóva sorosozott rendessen az ifjú mehogy ő vót aki kitanátta (vagy ő kapta a megbízatást) hogy ekéne venni a Sorostú a díszpolgári cimet. Oszt a Tvrtkó fölolvasta neki a közleményt, amibe ez áll: „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon. Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog. Tiltakozunk az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen.“ Oszt aszonta az ifjú hogy ja esztet eppen a napokba hallotta valamelik sorosos szervezettű, aszongya vagy az Amneszti internesenel vagy a Társaság a szabadságjogoké. Me hogy ifjúná ezek sorosos szervezetek. Na nem baj. De az má baj vót hogy az egy fideszes közlemény vót… Igaz, kilencvenkettőbű. Há nem vót neki mindeggy. Erre ekezte hogy igen, bisztos vótak a Sorosnak érdemei úgyhogy bisztos jogga kapta a budapesti díszpolgárságot (2002-be), de azóta… Mire a Tvrtkó mekkérdezte hogy mive a Sorosnak van legmagassabb magyar állami kitüntetése akkó azt is e akarja venni az ifjú. Mire az ifjú, há mostan még nem, de lehet rúla szó.
Persze beűtt az ifjú a tévébe zakóba, kigombótt ingbe, nyakkendő nékű, mindha lakodalomba lenne miután kihozták má a levest. Ez ahogy én látom itten is divat a hatalmi emberekné. Há hasonlóságok vannak. Ha másnem női szemme, ugye…
Úgyhogy most egy ideig vége lett a sorosozásnak me vizes vébé van oszt atyánk és védelmezőnk most csak szép híreket akar hallani meg hallatni. Ijesmire is vót má példa, elég régen. Mindenesetre az egész fojtatódni fog a vébé után. Me a propaganda nem álhat le.
Hatalmas ládát cipel verejtékezve négy katona. Arra megy egy öregúr, és megkérdi tőlük:
– Mit cipeltek, fiúk?
– Az hadititok!
– És ennyire nehéz a láda?
– Hát hogy a fenébe ne lenne az, amikor tele van rakétával!
De ha mán víz, akkó van errű is. Szóva kiderűtt, me megirta az eggyik a kevés nem kurmánymédia közű, persze a neten, odaát, hogy az eggyik minisztérium főosztája irt eggy jelentést hogy aszongya tönkremegy lassan a vizszógáttatás. Me hogy ugye vót a híres rezsicsökkentés. Oszt abba belerokkantak a helyi szógátattók. Ez van amikó politikai alapon igazgassák a gazdaságot. Előbb utóbb belerokkan. De há, ijesmirű nem beszélünk, migráncs, brüsszel, soros, terorista, jobban tejjesít, büszke és erős, oszt ennyi… Há hatalmon kő maradni. Azé is vásárótták fő az egész országot, a nép pézibű, hogy még véletlenű se veszíccsék e a hatalmat.
Na de elég vót mán errű. Csakhá bekapcsolod a tévét oszt ez fojik belűle.
Két angol lord az ötórai teáját fogyasztja. Egyszer csak belép a komornyik és közli:
– Uraim, a Temze kilépett medréből.
– Köszönöm, elmehet – mondja a ház ura.
Nyugodtan folytatják a teázást. Fél óra múlva a komornyik újra bejön:
– Uraim, a Temze elárasztotta a város alacsonyan fekvő részeit.
– Rendben van, elmehet – mondja a ház ura nyugodtan.
Újabb fél óra múlva a komornyik bejön, kitárja az ajtót és azt mondja:
– Uraim, a Temze.
Oszt ami itten van az se kutya, előbb az Ana, aki névleg miniszterelnök aszonta hogy ha választani kéne akkó Szerbia nem az Atyuskát válassza, hanem Brüsszelt (üzenjük Brüsszelnek). Utánna meg persze az vót hogy az ujságíró esztet rosszú értelmeszte. És itten gyün a feketeleves. Ement a szerb miniszterelnök az orosz nagykövethő nyilvánossan hogy evigye neki hogy ő valójába mit is mondott. Nem tudni csak hogy amit evitt az mejik nyelven vót irva. Szóva hijába emelgeti szeretett vezérünk, az itteni, a párszázméteres zászlóoszlopokat meg hijába a nagy szerbeskedés. Ekkora megalászkodás ritkaságnak számít.
Egy milliomos üzletembert faggat egy újságíró:
– Mondja, mi az üzleti sikerének a titka?
– Jó döntések.
– És mire alapozza ezeket a jó döntéseket?
– Tapasztalat.
– És honnan szerzi a tapasztalatot?
– Rossz döntésekből.
Na de alighanem a nagyonokám is rossz döntést hozott má megint. Mire a lányom aszongya, hogy te meg mit idegeskecc hejette, fiatal még, maj megtanájja aki neki való. Há sajnálom szegényt, én má csak ijen vagyok. De a lányom aszonta hogy én ebbe ne avatkozzak bele, hanem foglakozzak a kisonokámma, oszt úgy segítek nekik a legjobban. Úgyhogy mostan ez van, ülök a szobába, a kicsi alszik, rolló lehúzva, oszt várom a hűvössebb időt.

Üdvözöl forrófejű Marisod.

Ostavite odgovor

Vaša adresa e-pošte neće biti objavljena. Neophodna polja su označena *