trg_fontane
Vót mán csősz ilyen is, olyan is. Szőlőcsősz, meg határcsősz, meg mindenféle, de iskolacsőszrű még nem hallottak, ugye? Pedig van. Méghozzá itt, nállunk, Becsén.
Az olyan valami, hogy a kösségi hatalom kitanáta, hogy a csőszszolgálat, a Link FTO, emberei fognak őrködni az iskolákba. Oszt láthattuk is a tévébe, a Vajdaságiba, magyarú, a Híradóba, hogy áll az iskolacsősz a zudvarba, körülötte meg a gyerekek. Gyerek mint gyerek, jáccik, a jópofa csősz meg beszél.
Aszonta a szimpatikus fiatalember, hogy őneki csak annyi joga van, hogy ha verekedőt lát, akkó szól az igazgatónőnek. Nagy hatáskör, az ám. Sok haszon van belűle. Me hogy perszehogy nem csináhat semmit a csőszbácsi, me igazábú az iskolarendőrök se sokka többet. Me hogy kiskorúak a gyerekeke (azé se írok tanulókat, nem ám én). Na de azok legalább rendőrök, oszt ha valaki cirkuszol velük, akkó hatóság elleni támadás vagy micsoda, oszt gyünnek a kollegák, oszt az mán más mese. De a csősz még ennyi se.
Nembaj néhány embernek legalább van munkája, igaz, a mi pézünkbű… Nem tehet semmit, de van. E’menne iskolába definíciónak, nem? Mi az, hogy csősz? Há, nem tehet semmit, de van.
De inkább kéne csősz máshova, uraim! Meg hölgyeim is, me azé a politikusnők is vannak legalább annyira vérmessek meg éhessek, mint az „urak”. Azám, biztos hallották mán aszt, hogy amikó mindannyian elvtársak vótunk, akkó úriassan éltünk, na de most, hogy mind urak meg hölgyek lettünk, most aztán kúdúsként élünk.
Szóva, kéne a csősz, de nem a cirkuszoló gyerekek nézésére, hanem esetleg arra, hogy imitt-amott ne lopjanak el egész kapukat, ne vágják le a gyümőcsösök drótkerítését, me továbbra is van ilyen, hiába börtönöztette be a Vucsity a Miskót, meg a demokraták felit.
De hogy témáná maraggyak: Koszovórú mindent aláírtak, közbe készűnek tanárok elbocsájtására, fizetések csökkentésére, neaggyisten nyugdíjhatár e’tolására – valamive szórakoztatni kő a népet. Na, maj lesz letartóztatás, meg így szeparatisták, meg lopók, meg autonomisták, minden lesz itt. Minden, ami mán vót. Há, oszt a Szlóbószlobodó is vót mán az amerikaiak kedvence, amikó hagyta veszni a krajinaiakat. Oszt ő lett a béke garantálója, a krajinaiakat meg idetelepítette, hogy ne legyen annyira lálós a Vajdaság.
Szóva láttunk mi mán Dácsityot is, meg Vucsityot is, meg mindent. Olvasom, hogy Noviszádon az a fő dóguk, hogy kidíszíccsék a belgrádi kaput Péterváradon valamive, ami maj arra emlékezteti a népet, hogy azon a kapun gyütt be a szerb haccsereg Újvidékre tizennyócba. Ettű jobb lesz az embereknek. Me hogyha nem tucc, meg nem akarsz nekik kenyeret adni, meg munkát a kezükbe, akkó aggyá nekik nemzeti öntudatot. Meg utasztasd cirill betűs buszba, hogy az egész világ megércsen.
Na, de odaát is van azé mirű beszéni. Me hogy eddig ott is vót trafik. Vót, amelyik még első világháború utánni. Néztük az uramma az ertéel híradójába. Aszt is megnézi a Maris, akarja, hogy informáva legyen. Utána meg a sajátunkat, me azé nem sokat jelent nekem, hogy Kiskundorozsmán éppen melyik fárú köllött macskát menteni. No, oszt megtuttuk az odaáti híradóbú, hogy mosmá trafik nincsen, de van Nemzeti Dohánybolt. És hogy lettek a trafikokbú Nemzeti Dohányboltok? Há úgy, hogy az a trafik, amit fideszes tart, az Nemzeti Dohánybolt. És mosmá csak Nemzeti Dohányboltok vannak, trafik nem maratt.
De van má odaát olyan is, hogy a belügyminisztérium „szakértői” kitanáták, hogy az állam kőtségén temetik el azokat, akiket a hozzátartozóik nem földelnek el. És aszonta a bölcs politikus, hogy ez a családok önrendelkezését szolgálja. Eszt mán kommentáni se kő. Szerintem.
Na de szeretik a népek, amikó erős kéz van. Nálunk is csak úgy dül a szavazat a Vucsityékra. Füled-farkad behúzod, tudod hol köll nyalni. Errű is van egy történetem: fodrásznő meséte, de nem mondom meg, hun dógozik, hogy egy demokratát nyírogatott szaporán, oszt mekkérdezte tűle, hogy hogy talájjon munkát a férjinek, mámint a fodrásznő. Oszt a demokrata aszonta neki, hogy tagosíjja be a naprednyákokhoz!
Há így, ez van erre – a pártok a munkaadók, meg a munkaközvetítők is. Úgyhogy montam az onokámnak, hogy ne a kompjutert bújja, meg a programozást, hanem tagosoggyon be. Nem kő itten iskola, meg tudás, főleg nem jónevelcség: nyajjá be, könyökösköggy, akkó lesz belűled valami.
Oszt hallottam az uccán a mútkó – bisztos nem mondom meg, hogy kitű, hogy nállunk is vannak olyan tanárok is, akik bizony nem sokat értenek se a tananyaghón, se a pedagógiáhón, de olyan a könyvecskéjük, amilyen kő. Há, most virág van rajta, vagy csak úgy színes, vagy sasos, vagy milyen, nem fontos. De hogy a gyerek attú tudományt nem tanul, az biztos. De helyeszkedést anná inkább.
Na, de hogy valami jót is mongyak – jó gyütt ez az eső. Csak most nehogy valami nagy szárasság gyűjjön. Na, eddig tartott az optimizmusod – mongya az uram.
Igaza is van, ebbe a nagy virágzásba is csak a sötétet látom. Úgyhogy zárom levelemet, meg naplómat is becsukom. Egyelőre.
Na, most mongya a Dacsity a tévébe, hogy nem fagyasszák be az állami fizetéseket meg a nyugdíjjakat. Örülünk, örömünk határtalan.
Puszil Mariskátok!
