Szóba át velem egy szomszédasszony aki éveken át nem akart észrevenni se az uccán. Hogy mi vót a baja nem tudom, de valami miatt léjebb atta. Leszátt a pórnéphó ő is, me bisztos pórnép lett ő is.
Úgy járt mint a Pásztorék véemesze. Má az se horgya úgy fönn az orrát – mongya az uram. Mehogy ha jó értette, asztat közőtte a véemesz hogy a vajdasági választásokon egyedül indul, de kösségi szinteken lehet hogy majd kojalícijóba lép bele másik magyar pártokka. Na, pedig eddig de megvetették őket. Oszt előbba véemdéká meg a véemdépé monta hogy ők bizony alighanem kojalícijóba mennek a választásokon. Na nembaj maj kidugják a szemüket megin mint 8 éve a magyar kojalícijóva. Akkó is a nagy összefogás nem sokáig tartott csak addig amíg meghozta a plussz szavazatokat a véemesznek, a néhai Pálsanyi meg azóta má nem pártelnök, Ágoston Bandi meg ki lett semmizve. Há, ha hatták hogy kitoljanak velük…
Na de nem úgy lessz az mán… Hirtelen meggondótta magát a Csorbabéla is meg a Pásztor is, úgyhogy mostan maj az lessz, hogy a véemesz listáját támogassa a Csorbabéla véemdépéje, meg maj eggyütt lesznek Becsén, Temerinbe meg Topolján. Hogy ehhő a hirtelenséghő esetleg köze van-e annak hogy esetleg Viktor mitgondol az egészrű, asztat nem tudhassuk. Nem ám. Vót má ijen hogy a véemdépé valamit kitanál választások ügyibe oszt hirtelen rájön hogy azt nem úgy kő. Úgyhogy akkó a véemdéká alighanem a magyarmozgalomma lessz eggyütt.
Szóva változnak a dógok, vagy igazábú mégse. Errű megbizonyosodott a nagy vezér is, aki annyit tett miértünk. Mehogy a huligánok néhány ezren kifütyűtték a nevit neki is meg a beográdi hejtartójának, a másik diplomás szakembert, vagyis az elnököt meg személyessen fütyűtték ki. Mehogy beszédet tartott. Amasztat a másik kettőt meg akkó fütyűtték ki amikó a vót vaterpolista haladó radi éppen dicsőitette űket miniszterként. Me ű miniszter, oszt tuggya hogy kinek köszönheti hogy az lett.
Oszt emiatt bepipult (ahogy az odaáti rokonok mongyák) nagy vezérünk, oszt asztat emlegeti hogy maj lesznek országos választások is. Me ő asztat szereti hogy miné gyakrabban legyenek választások, me őtet nagyon szeresse a nép osztan nem fél tűlük.
Oszt a választásokrú jut eszembe na meg arrú, hogy itt vót a ruszki kormányfőhejettes aki balkáni szávezniknak nevezte Szerbiát, meg adott egy rakéta makettet a nagy vezérnek, hogy valamikó réges régen aszongyák vót egy mondása egy bajszos bácsinak ottan, hogy aszongya „Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat“. Persze ennek semmi köze a jelenhő (erre ideszól az uram, hogy a lávhó se).
Mint ahogy ennek se:
– Mi az? Vörös, nagy, öt ágú és még Sztálin is meghajolt előtte?
– ???
– Alacsony csillár a moszkvai pártházban!
Az Orbán meg mán megin alkotmányt változtat, de kő neki a jobbikosok szavazatja is, mongyuk nem mind, de jónéhány bisztos. Me nincs meg a kétharmad mán. Szóva asztat akarja, hogy amikó a kormány (vagyis ő) kihirdeti hogy most terrorveszéj van (mápedig a közszolgálatinak mondott kormánytévéken má lassan egy éve az van) akkó hatvan napra lehessen korlátozni ijen ojan szabaccságjogokat. Utánna ez meg is hosszabbítható, ha veszéj marad.
Na akkó mi maratt meg az unióbú Magyarországon? Há az unió péze, amit az a kurva globalista diktatórikus Brüsszel ad. Na meg az a péz amit hazakűdenek az Angliába emigrátt bódog magyarok. Mámind azóta bódogok amióta emigráttak.
Na de necsak errű legyen itten má szó, igaz láccik, hogy nem valami tél ez de azé nézzük ám a tévéket itthon, végre vége lett mán minden decemberi-januári ünnepnek. Naggyábú, na.
Osztan le is betegettünk szépen otthon űve. Begyütt a hasmarsos nátha, utánna a sima nátha. Oszt aszongya a komsija, hogy nistá sztrásno. Na ne mán. Errű is van egy vicc, csak egy kicsit morbid:
– Miben halt meg a kedves férjed?
– Náthában.
– Hála Istennek! Már azt hittem valami komoly baja volt.
Nahátakkó, szép időt és jó egésséget kívánok!
Puszil Maris