Hogyan ellenőrizni azokat, akiket önök választottak meg

Az óbecsei községben élő polgárok nem élnek a jogi lehetőségekkel annak érdekében, hogy ellenőrizzék azokat, akik választásokon vagy kinevezés által kerültek olyan helyzetbe, hogy képviseljék a polgárokat a helyi önkormányzatban, a helyi közösségekben, de a helyi közvállalatokban és intézményekben is.

Az ellenőrzés, a felügyelet hiánya csupán egy gond. Az is probléma, hogy a polgárok nem kezdeményeznek, vagyis ritkán élnek azzal a jogukkal, hogy választ kapjanak kérdéseikre a közérdekű információkról szóló törvénnyel összhangban. A községi ombudszman segítségét kérik ugyan néha, ám csak azért, hogy megoldják saját, magánjellegű gondjaikat. Egyedül a polgárok csoportjainak petícióiból van egyre több.
Nem várhatjuk el, hogy a polgárok egyéni kezdeményezései biztosítsák a helyi önkormányzat tevékenységének akár részleges felügyeletét is, és ezért van szükség a civil szektor, de főleg a média bekapcsolására, mert a médiának kellene közvetítenie a hatalom és a polgárok között.
Éppen ezért – a Nyílt Társadalomért Alap támogatásának köszönhetően – valósítja meg a Becsei Mozaik szerkesztősége a Tájékoztatással a kritikus közvéleményért elnevezésű médiaprojektumot, amelynek elsődleges célja a polgárok tájékoztatása és felvilágosítása, és amely hozzájárulhat a helyi hatalom tevékenységének hatékonyabb felügyeletéhez.
A projektum keretében május 29-én nyilvános vitát szerveztünk Bácsföldváron, júniusban pedig Péterrévén lesz ilyen vita. Az a célunk, hogy a településeken élő polgárok – tehát ott, ahova a legnehezebben jutnak el hírek a helyi hatalom tevékenységéről – is megismerkedhessenek a hatalom ellenőrzésének, felügyeletének, valamint a saját, törvényes jogaik gyakorlásának lehetőségeivel.
A bácsföldvári nyilvános vitán, amely az ottani Népkönyvtárban dolgozóknak köszönhetően valósult meg (a Népkönyvtár volt a helyszín is), Deli Csaba, Óbecse község polgári jogvédője (ombudsz-manja), Zoran Kovač, a helyi önkormányzati adminisztráció főnöke, valamint Filipčev Dömötör Krisztina, a Becsei Mozaik újságírója beszélt arról, hogy a polgárok miként tudnak hatni a községi hatalom és a helyi közösség Tanácsának döntéseire.
A jelenlevő polgárok megkapták az óbecsei községi Statútum (Alapszabály) egy-egy példányát, továbbá a közérdekű információk hozzáférhetőségére hivatkozó kérelem-űrlapokat, valamint a Népkönyvtár képviselőinek válaszát a Becsei Mozaik újságírójának kérdésére, amely a Népkönyvtárban dolgozók számát, szakképesítését és fizetését firtatta.

Közvetlen demokrácia

Filipčev Dömötör Krisztina: Feltételezem, hogy Önök közül senki se szeretné, ha valaki más döntené el, hogy mire költsék azt a fizetést, amelyet önök kerestek meg, érdemeltek ki. Vetítsük ki ezt a példát a községi hatalom vagy a bácsföldvári helyi közösség tevékenységére, működésére, és akkor megértjük, hogy miért van arra szükség, hogy ellenőrizzük, felügyeljük a helyi hatalmat, és miért kell megkövetelnünk az úgynevezett közvetlen demokráciát.
A helyi költségvetést ugyanis a polgárok, az adófizetők töltik fel és talán természetes, hogy rendelkezzenek információkkal arról, hogy miként és mire költik a pénzüket.
A polgárok részvétele a hatalom gyakorlásában kétféleképpen lehetséges: az egyik az, hogy a polgár maga is részt vegyen a választásokon és jelölt legyen a községi parlamenti tagságra, a másik pedig az, hogy éljen a törvények és a községi Statútum által biztosított jogokkal a hatalom ellenőrzésében.
A polgárok többféleképpen befolyásolhatják a helyi önkormányzat munkáját: polgári kezdeményezés által, polgárok gyűlésein, népszavazással, panasztevéssel, nyilvános körkérdésben való részvétellel és petícióval.
Az egyik ilyen lehetőséggel éppen önök, Bácsföldvár polgárai éltek, amikor néhány hete egy polgári gyűlésen felszólították a hatalom képviselőit, hogy az önök településén oldják meg a vízellátással kapcsolatos gondokat. Ezen felül, petícióban követelték a bácsföldvári helyi közösség Tanácsa tagjainak a leváltását is. A gond abban van, hogy a hatalom néha figyelembe veszi a polgárok petícióit, néha pedig elfekteti azokat valamilyen fiókban. Ezért fontos, hogy a polgárok önszerveződjenek, hogy rákényszerítsék választott képviselőiket arra, hogy megtegyék, amit a polgárok követelnek tőlük, hiszen ezek a képviselők a polgároknak tartoznak felelősséggel.
Engedjenek meg egy kis kitérőt: a községi hatalom, évek után első ízben, május folyamán közvélemény-kutatást szervezett Óbecsén. Azt kérdezte az óbecsei polgároktól, hogy szerintük át kell-e nevezni a város központi terét. Annak jelenlegi elnevezése Felszabadulás tér, a közbeszéd azonban Pogácsaként emlegeti, a helyi hatalom viszont az „ötletes“ Főtér nevet szeretné.
Hamarosan nyilvánosságra kerülhetnének a körkérdés eredményei. Abban csak azok vehettek részt, akik előzőleg felmutattak valamilyen személyi okmányt, amely alapján a helyi közösségi adminisztrációban dolgozók leellenőrizték, hogy az illető szerepel-e az általános választói névjegyzéken. Az ilyen adatellenőrzés a köztársasági adatvédelmi biztos (közérdekű információk biztosa) irodája szerint nem jelent jogsértést, mert a polgárokat időben értesítették arról, hogy miként történik majd a körkérdés, és a polgárok személyi adatainak ellenőrzése a beleegyezésükkel történt.

Hasonló körkérdést bonyolíthatott volna le a helyi önkormányzat akkor is, amikor az utcák nevét változtatta meg, ám ezt akkor nem tette meg. A polgárok viszont kezdeményezhettek volna népszavazást az utcanév-változtatásokról.
A polgárok beleszólhatnak a helyi közösség tanácsának munkájába is. Amennyiben elégedetlenek annak tevékenységével és munkájának átláthatóságával, jogukban áll változásokat követelni. Ez az a kérdés, amelyet éppen önök, bácsföldváriak tettek fel, és most az a kérdés, hogy a Tanács képviselői választ adnak-e az Önök követeléseire.
Önök, természetesen, kihathatnak a Gyöngysziget Természeti Park körüli helyzet megoldására is, amely a bácsföldvári helyi közösség területén van.

A polgárok közvetlen részvétele a helyi önkormányzat megvalósításában

Óbecse község Statútuma felsorolja, hogy miként vehetnek közvetlenül részt a polgárok a helyi önkormányzat megvalósításában (a községi Statútum Óbecse község hivatalos honlapján elérhető: www.becej.rs, de kizárólag szerbül, annak ellenére, hogy kellene léteznie magyar nyelvű változatnak is, mert Óbecse község területén a magyar is hivatalos használatban van). A Statútumot 2008. szeptember 16-án fogadta el a községi képviselő-testület. A Statútum értelmében a polgárok a következő módon vehetnek részt közvetlenül a község tevékenységeiben: polgári kezdeményezés által, népszavazással, polgári panaszok által és nyilvános körkérdés által.
Polgári kezdeményezés: A polgárok polgári kezdeményezés útján a képviselő-testületnek olyan aktus meghozatalát indítványozzák, amely a törvénnyel összhangban a községi hatáskörbe tartozó kérdést fog szabályozni, valamint az Alapszabály vagy egyéb rendelkezés módosítását és népszavazás kiírását.
A polgári kezdeményezés teljes jogú megindításához szükséges polgári aláírások száma nem lehet kevesebb a választók 10%-ánál.
Ha a polgári kezdeményezés aláíróinak listája a törvényes rendelkezésekkel összhangban készült, és legalább 10% községbeli választó aláírása van hozzácsatolva, a községi képviselő-testület a kezdeményezésben foglalt indítvány kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles döntést hozni és a megindokolt választ megküldeni a polgároknak.
Lakossági gyűlés: A lakossági gyűlés a község szerveinek hatáskörébe tartozó kérdésekről tárgyal és tesz javaslatokat. A lakossági gyűlés a település vagy a helyi közösség területére hívható össze.
A lakossági gyűlést a polgármester, a képviselő-testület elnöke, a helyi közösség vagy a helyi közösségi önigazgatás más formájának képviselője, legalább 30 azon a területen élő polgár, amelyre a gyűlést összehívják, és a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede hívhatja össze legalább 8 nappal a gyűlés megtartását megelőzően.
A községi Közigazgatási Hivatal a lakossági gyűlés összehívásában és megtartásának előkészítésében köteles segítséget nyújtani az egybehívónak.
A lakossági gyűlés összehívásáról a polgárokat a lakossági gyűlés összehívásáról szóló aktusnak a hirdetőtáblára való kifüggesztésével, a tömegtájékoztatási eszközök révén és más szokásos módon kell tájékoztatni.
A lakossági gyűlés akkor tárgyalhatja meg a javaslatokat, és akkor foglalhat állást, ha a gyűlésen arról a területről, amelyre összehívták, jelen van a legutóbbi képviselő-testületi választások alkalmával véglegesített választói névjegyzékben szereplő választók 5%-a. A lakossági gyűlés a határozatokat a jelenlévő polgárok szótöbbségével hozza meg.
A községi szervek és szolgálatok a lakossági gyűlés megtartásától számított 60 napon belül kötelesek megvitatni a polgárok kérelmeit és javaslatait, állást foglalni róluk, illetve megfelelő döntést vagy intézkedést hozni, majd arról tájékoztatni a polgárokat.
Népszavazás: A községi képviselő-testület saját kezdeményezésére népszavazást írhat ki a hatáskörébe tartozó kérdésekről.
A községi képviselő-testület a hatáskörébe tartozó kérdésekről népszavazást köteles kiírni, ha azt a község teljes választótestületébe tartozó választóknak legalább 10%-a indítványozza. Az indítványnak tartalmaznia kell a választók aláírását, a lakóhelyét és egységes törzsszámát, miközben azon választók aláírását tekintik érvényesnek, akik a népszavazás kiírására vonatkozó indítvány átadásának napján a választói névjegyzékben szerepeltek. A népszavazásra föltett határozat meghozottnak számít, ha a szavazó polgárok többsége mellette szavazott, föltéve, hogy a polgárok teljes számának több mint a fele szavazott.

A képviselő-testület köteles kiírni a népszavazást a község területrészén az illető terület szükségleteit, illetve lakosságának érdekeit képező kérdésekről, ha a népszavazás kiírására vonatkozó indítványt aláírók névsorát a törvénnyel összhangban állították össze, és ha azt azon a területrészen, ahol a népszavazás kiírását kérik, az indítvány átadásának napján a választói névjegyzékben szereplő választók legalább 20%-a aláírta. Az indítványnak tartalmaznia kell a választó aláírását, lakóhelyét és egységes törzsszámát, valamint a megfogalmazott kérdésjavaslatot, amelyről a polgárok népszavazás útján nyilatkoznak.
Polgári panaszbeterjesztés: A községi szervek és szolgálatok kötelesek megadni a polgároknak a jogaik és kötelezettségeik gyakorlása szempontjából szükséges adatokat, magyarázatokat és értesítéseket. A község szervei és szolgálatai kötelesek mindenki számára lehetővé tenni, hogy panaszt tegyenek munkájukra és munkájuk szabálytalanságára, valamint a községi Közigazgatási Hivatalban foglalkoztatottak magatartására. A község szervei és szolgálatai kötelesek felülvizsgálni a panaszban foglalt állításokat, amelyek a munkában elkövetett mulasztásokra és szabálytalanságokra vonatkoznak, továbbá kötelesek megfelelő eljárást indítani a mulasztások és szabálytalanságok szankcionálására és elhárítására. A község szervei és szolgálatai a panaszbeterjesztő kérésére 30 napon belül kötelesek választ és tájékoztatást adni arról, hogy miként jártak el panaszügyben.
Körkérdés: A községi szervek a képviselő-testület, illetve a Községi Tanács határozata alapján a hatáskö-rükbe tartozó kérdésekről körkérdés útján kikérhetik a polgárok véleményét. A körkérdésről szóló határozat definiálja a kérdést, a véleménykutatás célját és módját, a polgárok nyilvános tájékoztatását a körkérdés lefolytatásáról, meghatározza a körkérdés lefolytatásának időpontját, a beszámoló beterjesztésének határidejét stb.
A véleménykutatás befejeztével a kapott eredményeket nyilvános vitára bocsátják a képviselő-testület első soron következő ülésén.

A közérdekű információk hozzáférhetőségéről szóló törvény

Filipčev Dömötör Krisztina: Létezik még egy igen hatékony hatalomellenőrzési mód, amelyet a közérdekű információk hozzáférhetőségéről szóló törvény tesz lehetővé. Óbecse község polgárai azonban sajnos nem élnek e törvény nyújtotta lehetőségekkel. Újságírókon kívül az utóbbi években senki sem követelt adatokat és dokumentumokat, számlák másolatait, a helyi funkcionáriusok fizetési listáit, továbbá arra vonatkozó adatokat, hogy például mire is költik azokat a pénzeket, amelyeket a községi költségvetésből a helyi közösségek működésére különítettek el stb.
Zoran Kovač, a helyi önkormányzat adminisztrációjának főnöke arról beszél, hogy a polgárok miképpen juthatnak hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyekről a közérdekű információkról szóló törvény rendelkezik.
Zoran Kovač: Ez a törvény arról szól, hogy a közérdekű információk minden polgár számára elérhetők kell, hogy legyenek. Mi az, hogy közérdekű információ? Ez elsősorban olyan információ, amellyel közhatalmi szerv rendelkezik, és amely e szerv munkája során vagy munkájával kapcsolatban jött létre és olyasmire vonatkozik, amit a közvéleménynek igazolt érdeke megtudni.
Melyek a közhatalmi szervek? A törvény értelmében ezek az állami szervek, a területi autonómia szervei, a helyi önkormányzat, vagyis a községek szervei, valamint a helyi közösségek, amelyeket megbíztak közfeladatok ellátásával. Mindezek állami szervek, de itt vannak a jogi személyek is (közvállalatok és vállalatok), amelyeket a helyi önkormányzat alapít és pénzel, legalább 51 százalékos arányban.
Mi is valójában a közérdekű információk hozzáférhetőségére vonatkozó jog, hogyan lehet azt megvalósítani és mindez hogyan is működik? Ez valójában betekintési jog, vagyis az információt tartalmazó dokumentumot kell az önök rendelkezésére bocsátanunk, továbbá a dokumentum másolatára való jog, bizonyos feltételekkel, valamint az a jog, hogy az önök követelésére elküldjék önöknek a dokumentum másolatát postán, faxon, elektromos postán vagy más módon, ahogyan önök igénylik.
A követelés benyújtásakor és akkor, amikor a hatalmi szerv választ ad arra, vannak bizonyos alapelvek. Az egyik ilyen alapelv az újságírókkal és a médiával szembeni diszkrimináció, negatív megkülönböztetés tilalma. Ez azt jelenti, hogy egy közérdekű információ azonos feltételekkel hozzáférhető legyen minden médium számára, és ugyanez érvényes a polgárok viszonylatában is, akik állampolgárságuktól, nemzetiségüktől, vallásuktól függetlenül egyenrangúak kell, hogy legyenek az alkotmányos és a törvényes jogok tekintetésben.
Ezeket a jogokat korlátozni is lehet. Mikor lehet megvonni vagy korlátozni a közérdekű információk szabad hozzáférhetőségére vonatkozó jogot? Amennyiben veszélybe kerülnének emberi életek, emberek egészsége és biztonsága vagy vagyon biztonsága, továbbá amennyiben bűnvádi eljárást zavarnának meg, vagy bűntett felderítését akadályoznák meg, ha veszélybe kerülne az ország biztonsága vagy a közbiztonság, meg a nemzetközi kapcsolatok, vagy jelentősen csökkenne az állam azon képessége, hogy irányítsa a gazdasági folyamatokat. 

Tehát közérdekű információ, hogy, tegyük fel, 130 dinár lesz az euró árfolyama, de ennek az információnak a közlése ma felbolygatná a piacot, sőt össze is roppantaná azt, hiszen az euró ma 102 dinárt ér.
Amennyiben egy bizonyos információ állami, hivatalos vagy üzleti titoknak minősül, szintén nem lesz hozzáférhető az említett törvény értelmében.
Nem fog választ kapni az, aki olyan információ hozzáférhetőségét kéri, amely már valahol megjelent, vagy interneten elérhető. Igaz, ilyen esetekben, a követelés elutasításával együtt az információt kérőnek meg kell mondani, hogy hol találhatja meg a szóban forgó információt.
Megkérdőjelezheti-e a hatalmi szerv a leközölt információt? Megtörténhet ugyanis, hogy a hatalmi szerv egyféle információt közöl, az újságíró vagy bárki más viszont másmilyet. Ilyen esetben a hatalmi szervnek jogában áll önállóan közölni a valós információt. A törvény értelmében valósat, olyat, amelyet a hatalmi szerv birtokában levő dokumentum tartalmaz és amelyet közérdekű információként közölt.
Van még egy lehetőség, amikor korlátozni lehet az információ-hozzáférhetőségi jogot: amikor valaki értelmetlenül és túl gyakran kér információkat és túl sokat.
Filipčev Dömötör Krisztina: A törvény nem pontosítja, hogy mi számít gyakori és értelmetlen követelésnek…
Zoran Kovač: Ezt meghatározni nem is lehet. Hogyan kérhető közérdekű információ? A törvény értelmében a kérelmet két előírt módon lehet benyújtani – létezik írásos és szóbeli követelés. önök bármelyik módozatot használhatják, attól függetlenül, hogy a hatalmi szerv melyiket írta elő. A hatalmi szerv köteles az ilyen követelést érvényesnek tekinteni, amennyiben teljesültek az alapvető feltételek (a felszólított hatalmi szerv elnevezése, a kérelmező neve és címe, valamint a kért információ pontos leírása). Azt nem kell feltüntetni, hogy miért követelik az információt. Az a legfontosabb, hogy figyeljenek oda, hogy pontosan írják le, mit is akarnak megtudni, mert a hatalmi szerv csak így tud pontosan válaszolni.
Amennyiben a hatalmi szerv úgy véli, hogy a kérelem, követelés hiányos, akkor felszólítja a kérelmezőt, hogy 15 napon belül küszöbölje ki a hiányosságot. Ha ez nem történik meg, akkor a hatalmi szerv elutasíthatja a követelést. Természetesen, minden elutasítás esetében önöknek jogukban áll panasszal fordulni a közérdekű információk biztosához, Rodoljub Šabićhoz.
Ami a szóbeli kérelmeket illeti, ilyen esetekben jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet alá is kell írni. Vagyis lehetetlen kizárólag szóban közérdekű információhoz való hozzáférést kérni.
Hogyan reagál a hatalmi szerv a kérelemre? Léteznek bizonyos határidők. Ezek 48 órától 40 napig terjednek. A szokványos információ-szolgáltatási határidő 15 nap a kérvény beérkezésétől számítva. A kérelmezőt értesíteni kell arról, hogy rendelkezik-e a hatalmi szerv a kért információval, vagy megmutatni a dokumentumot vagy eljuttatni hozzá annak másolatát.
Ha olyan információról van szó, amely életet, egészséget menthet vagy valakinek a szabadságát tarthatja meg, akkor a határidő 48 óra. Ha azonban olyan információról van szó, amely nagy terjedelmű, vagy nem lehet azonnal megmutatni és hosszadalmas feldolgozást igényel, akkor a felszólított szerv 7 napon belül értesítheti a kérelmezőt és újabb határidőt kérhet, amely viszont nem lehet 40 napnál hosszabb. Ha a hatalmi szerv nem válaszol a határidő leteltéig, akkor a kérelmező panaszt tehet a biztosnál.
Ami a költségeket illeti, a dokumentumba való betekintés ingyenes, a másolatért fizetni kell, és léteznek bizonyos feltételek, amelyek költségmentességet biztosítanak. Így például, nem kell fizetniük az újságíróknak, amennyiben hivatásuk gyakorlásaként kérnek információt, továbbá emberi jogi szervezetek, amikor szintén hivatalos okból kérik a dokumentumot, továbbá minden személy, amikor köze-gészségi és környezetvédelmi jellegű információról van szó.
Óbecse községben a közérdekű információk hozzáférhetőségét illetően a községi adminisztráció főnöke (a Községi Közigazgatás főnöke) az illetékes, a tisztségéből kifolyólag. Ő azonban átruházhatja hatáskörét bizonyos személyekre és kijelölhet egy vagy több személyt, akik a közérdekű információk szolgáltatásával lesznek megbízva.
Ami pedig a dokumentumok másolási költségeit illeti, ezek a következők: A3-as formátum esetében ez 6 dinár, A4-es esetében 3 dinár, a floppy disc 20 dinár, a CD 35 dinár, a DVD pedig 40 dinár. Egy audió kazetta 150 dinár, az audió-videó kazetta pedig 300 dinár. Minderre még rá kell számítani az érvényes postaköltségeket, hivatalos tarifa alapján, azzal, hogy ha az összeg nagyobb, mint 500 dinár, akkor a hatalmi szerv követelhet 50 százalékos letétet.

S.M.

Kinek panaszkodhat a polgár?

Ha a polgár nem kap választ a közérdekű információt firtató kérésére a hatalmi szervtől (község, közvállalatok, rendőrség, állami szervek stb.), akkor panasszal fordulhat a következő intézményekhez:
A biztoshoz: Az információt kérő polgár, újságíró, médium vagy más, panasszal fordulhat a biztoshoz, ha:
1. a hatalmi szerv elutasítja a választ arra a kérdésre, hogy birtokában van-e vagy elérhető-e számára a kért információ, ha nem hajlandó megmutatni a kért információt tartalmazó dokumentumot, ha nem hajlandó kiadni vagy elküldeni a dokumentum másolatát (annak függvényében, hogy mi áll a kérvényben), vagy ha ezt nem teszi meg a 15 napos határidőn belül. Ezt nevezik a hatalmi szerv hallgatása miatti panasznak.
Különösen indokolt okokból a hatalmi szerv eljárási határideje lehet 40 nap is – a kérvény beérkezésétől számítva -, azzal, hogy erről, ilyen esetben, a hatalmi szerv köteles a kérvény beérkezését követően azonnal értesíteni a kérvényezőt.
Ha olyan információról van szó, amely valaki életét vagy szabadságát védheti meg, vagy a lakosság egészségének veszélyeztetéséről vagy védelméről van szó, akkor a hatalmi szervnek csak 48 óra áll a rendelkezésére.
Amennyiben a hatalmi szerv hallgatására teszünk panaszt, akkor mellékelnünk kell a benyújtott kérvény másolatát, valamint a kérvény elküldésének vagy átadásának bizonyítékát. Ilyen panaszt akkor lehet tenni, ha letelt a 15 napos eljárási határidő. Amennyiben időközben, vagyis a panasz benyújtása után, megérkezik a kért információ a hatalmi szervtől, akkor a panasztevő el is állhat panaszától.
2. A biztosnál lehet fellebbezni, ha a hatalmi szerv elutasítja a kérést, és akkor is, ha ezt formális okokból teszi.

Ilyenkor 15 napon belül kell fellebbezni. Mellékelni kell a kérvényt és a hatalmi szerv által kiadott elutasító határozatot is.
A Legfelsőbb Bírósághoz fordulás: A biztosnál nem lehet fellebbezni a szerbiai parlament, a köztársasági elnök, a szerbiai kormány, a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság és az államügyész végzései miatt, amennyiben a végzés az információ-hozzáférés ügyében született, és akkor sem, ha az említett szervek nem járnak el a hozzájuk intézett kérés ügyében. Ilyen esetben, közigazgatási eljárásban biztosított a bírósági védelem, a Legfelsőbb Bíróságnál. A kérvényező panasszal fordulhat a Legfelsőbb Bírósághoz a végzés eljuttatását követő 30 napon belül.
Akkor is a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni, ha a felsorolt hat hatalmi szerv valamelyike nem jár el a kérvény ügyében a törvényes határidőn belül, de csak akkor, ha előzőleg megismételtük a kérést, és ha a hatalmi szerv egy újabb, ezúttal hétnapos, határidőn belül sem ad választ.
Akkor is a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni, ha a biztosnál panaszt tevő nem elégedett annak végzésével.

F.D.K.

Az ombudszman nem büntetheti meg a hatalmi szerveket

Deli Csaba: Az ombudszman – a törvény értelmében – nem büntetheti meg a polgárok jogait megsértő hatalmi szerveket. Az én tisztségem, vagyis a polgári jogvédő tisztsége nem kötődik közvetlenül a közérdekű információk szabad hozzáféréséről szóló törvényhez, mert van egy illetékes biztos – azaz Šabić úr –, aki szintén polgári jogvédő, ám ő az, aki információ-ügyben szakember. Én a polgárok jogait védem, méghozzá azokat, amelyek a Községi Közigazgatás általános hatáskörébe tartoznak. Hozzám, mint helyi ombudszmanhoz akkor jönnek a polgárok, ha úgy gondolják, hogy veszélyben vannak az emberi jogaik, úgy gondolják, hogy a Községi Közigazgatás nem teljesíti irántuk vállalt kötelezettségeit stb.
Az ombudszman intézménye (polgári jogvédő, a nép ügyvédje) 2007 óta működik Óbecsén. A helyi ombudszman független és önálló szerv, a feladata pedig az emberi jogok és szabadságok védelme az adminisztráció, a közvállalatok, a közszolgálatok és a helyi önkormányzatban létező intézmények rossz vagy törvénytelen fellépésével szemben. Tehát, dióhéjban, az ombudszman azt ellenőrzi, hogy az adminisztráció és az említett szolgálatok törvényesen, célszerűen és hatékonyan működnek-e.
Miért rendelkezett a törvényhozó úgy, hogy az ombudszman általános hatáskörű jogvédő legyen? Feltehetően azért, mert mi mindannyian felhasználói vagyunk az adminisztráció különféle szolgáltatásainak – a születésünktől a halálunkig. Az életünkben közvetlenül vesz részt az adminisztráció, méghozzá a születésünktől fogva, amikor bevezetnek a születési könyvbe, majd házasságkötéskor stb. Az adminisztráció tehát közvetlenül old meg olyan kérdéseket, amelyek jogainkhoz és a szabadságunkhoz kapcsolódnak.
Hogyan intézkedik a polgári jogvédő? A helyi ombudszman általában a polgárok kezdeményezésére reagál. Egy érdekes adattal fogok szolgálni: tavaly a legkevesebb megkeresés irányomban éppen Bácsföldvárról érkezett. A több, mint 200-ból 15 százaléknál is kevesebb. Feltételezem, hogy önöknek vagy nincs gondjuk, vagy eléggé okosak ahhoz, hogy maguk oldják meg azokat…
Mikor fordulhat a polgár az ombudszmanhoz? Érdekes, hogy az egész úgy működik, hogy a polgárnak előbb ki kell használnia az összes lehetőséget, amelyet a rendes eljárás biztosít, és csak akkor fordulhat a polgári jogvédőhöz, ha megbizonyosodik arról, hogy ez az út nem járható a számára.
A polgár megteheti azt, hogy írásban fordul az ombudszmanhoz, de az ilyen eset a legritkább, mert nálunk a polgárok nem szeretnek írni. El is jöhetnek az irodába védelmet kérni. Az ombudszman nem segíthet a polgáron, ha olyan problémáról van szó, amely még nem járta végig a rendes eljárás útját, de akkor sem, ha a probléma keletkezése óta vagy a jogtiprás óta eltelt több mint egy év.
Az ombudszman akkor sem segíthet a polgároknak, ha a következő hatalmi szervekről van szó: nem ellenőrizheti a községi elnököt, a községi képviselő-testületet és a Községi Tanácsot. Ez a korlátozás nem jelenti, hogy nem kommunikálhat például a községi elnökkel, és nem mutathat rá például olyan esetre, amilyen nemrég időszerű is volt, hogy a községi elnök nem válaszolt (a közhatalmi szerv hallgatása) polgárok egyesületének írásos követeléseire. Ez megengedhetetlen. 

A polgároknak a következő adatokkal kell szolgálniuk, amikor az ombudszmanhoz fordulnak: a polgár adataival, hiszen a jogvédő nem foglalkozhat névtelen beadványokkal. Egyébként, a polgárok az esetek zömében nem akarják megadni az adataikat (név, cím, telefonszám). Feltételezem, hogy félnek. Ez pedig valószínűleg jelent valamit, vagyis, a polgárok bizalmatlanok a hatalmi szervekkel szemben. A polgári jogvédő egyébként névtelenséget tud biztosítani mindenkinek, aki hozzá fordul és kéri, hogy a jogvédő hallgassa el a nevét. Vagyis, az ombudszmannak tudnia kell a polgárok adatait, de azokat nem köteles senkivel se közölni.
Az ombudszman a törvény értelmében nem hozhat ítéletet vagy kötelező érvényű döntést. Csupán javaslatot, véleményezést vagy tanácsot adhat a polgárnak. Tanácsokat leginkább akkor adunk, ha a polgár nem használta még ki az összes törvényes lehetőséget, de az ombudszmanhoz fordult. Ilyenkor a polgár tudatára adjuk, hogy az ügy nem tartozik az ombudszman hatáskörébe, de tanáccsal is ellátjuk, hogy miként oldhatja meg gondját.
Legjobb lenne, ha az ombudsz-manhoz fordulni szándékozó polgár időpontot kérne, annak érdekében, hogy minden problémát a megfelelő módon tudjunk kezelni.
Itt feltették a kérdést, hogy milyen jellegű gondok miatt fordulnak a polgárok a leggyakrabban az ombudsz-manhoz. Minden ilyen ügy hátterében a napjaink állapotai állnak: a szegénység és a munkanélküliség. A polgárok azt kérdezik a jogvédőtől, hogy Óbecsén miért nem lehet munkát találni, hogy a közszférában miért csak akkor kaphat valaki munkát, ha van kapcsolata, vagy valamely pártnak a tagja. Azt is kérdezik tőlem, hogy meddig lesz még ez így. Csak emlékeztetnék arra, hogy a politikusok a legutóbbi választásokon azt ígérték, hogy nem lesz pártalapon és pártvonalon történő foglalkoztatás…
Tudják, nem is az a legnagyobb gond, ha valaki munkát kap és egy bizonyos pártnak a tagja, az a baj, ha valaki munkát kap a közszférában és nem eléggé szakképzett a munkakör ellátásához, de párthovatartozásának köszönhetően megkapja a munkát. Én ilyenkor csak azt veszem észre, hogy egyszeriben többen lettünk a községházán.
Tehát, ami a polgárok beadványait illeti, az első helyen a munkaviszony problémája van. Az is gond, hogy Óbecsén nincs munkaügyi felügyelő.
Ami a községi adminisztrációt illeti, a legtöbb megkérés városrendezési, kommunális, környezetvédelmi, szemételhordási és vízellátási jellegű volt.
Ebből látszik, hogy mi az, ami a leginkább terheli a polgárokat, mi az, amit a legjobban szeretnének. Ez pedig a béke és biztonság, ideértem a szociális biztonságot is, vagyis azt, hogy az embereknek legyen munkájuk és bevételeik. Gondolok a vagyonbiztonságra is, mert tényleg riasztó, hogy mennyire nincs biztonságban a vagyonunk. Gondolok itt arra is, hogy a polgárok nem tudják, mire is számíthatnak, mi lesz velük holnap. Ezek azok a kérdések, a melyek a leginkább foglalkoztatják az embereket.
Vannak gondok a nyugdíjba vonulással is, az egészségbiztosítással, a be nem fizetett járulékokkal stb.
De, itt van a szociális juttatások kérdése is. Ahogyan én látom, Óbecsén nem prioritás a polgárok szociális védelme. És itt nemcsak a havi szinten a veszélyeztetetteknek folyósított szociális segélyre gondolok, hiszen azt valójában az állam adja, hanem arra gondolok, amit a község ad a községi költségvetésből a gyerekeinknek, az időseknek, a népkonyhának, arra a segélyre, amit minden olyan polgárnak folyósítani kellene, aki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe. Ezek az úgynevezett egyszeri juttatások, és ez ügyben sok a panasz, mert az óbecsei Szociális Központ adja ezt a segélyt és az ő munkájukra sok a panasz. Ez az érem egyik fele. Ám, ha a Szociális Központ nem kap pénzt a községi költségvetésből, akkor nincs mit elosztania. Ez azonban nem jogosítja fel a Központban dolgozókat arra, hogy empátia nélkül és kifogásolható módon lépjenek fel az ügyfeleikkel szemben. Senkit sem szabad kikergetni a Központból, mert azok, akik oda mennek segítséget kérni, igazán nehéz helyzetben vannak.

A hatalomnak a polgárok érdekében kell tevékenykednie

Filipčev Dömötör Krisztina: Feltételezem, hogy önöknek úgy tűnik, vannak sokkal nagyobb gondok is a polgárok jogainak megsértésénél, és a hatalmi szervekben meg az állami szolgálatokban és intézményekben dolgozók nem megfelelő ellenőrzésénél.
Ám, szerintem igenis nagyon fontos kérdésekről van szó – elsősorban azért, mert azt a pénzt, amelyet az államnak adunk, sokkal jobban is fel lehet használni, mint ahogyan azt jelenleg teszik.
Ellenőrizhetjük és ellenőriznünk is kell azokat az embereket, akiket megválasztottunk, hogy ne tekintsenek minket egyszeri használatra szolgáló terméknek, akik ugyan nélkülözhetetlenek a választások napján, de utána azt és úgy lehet velünk csinálni, amit és ahogy akarnak.
Ha a polgárok információkat kezdenek követelni a hatalomtól arról, hogy az mit és hogyan tesz, van remény arra, hogy a hatalom, nem másnap, de egy bizonyos idő múltán, becsületesebben kezd viszonyulni a polgárokhoz. A hatalom és a politikusok ugyanis nekünk köszönhetően vannak ott, ahol vannak, és a hatalomnak kell a polgárok érdekében tevékenykednie és nem fordítva.
Természetesen, nem fog minket, polgárokat, boldoggá tenni a hatalom ilyen jellegű ellenőrzése vagy ellenőrzési kísérlete, de legalább egy kicsit elégedettebbek leszünk, ha sikerül kiharcolnunk valamit, ami fontos a számunkra, például a Gyöngysziget Természeti Park rendbetételét.

B.M.

A polgárok információ-hozzáférési kérelmei

A nyilvános vitán résztvevő bács-földváriak több kérdést is feltettek és egy sor bírálatot mondtak el az óbecsei rendőrség, a szociális szolgálatok, a község, a helyi közösség tanácsa számlájára. Arról is beszéltek, hogy a helyi intézmények és intézmények képviselői negatívan viszonyulnak hozzájuk, és az iránt is érdeklődtek, hogy mire költi a pénzt a helyi közösség.
Kérdéseik alapján összeállítottunk néhány beadványt, amely a közérdekű információk hozzáférésére vonatkozik, és ezeket elküldtük a rendőrség, a község és a bácsföldvári helyi közösség képviselőinek.
Az illetékesek válaszait, amennyiben megkapjuk azokat, a Becsei Mozaik júliusban megjelenő külön mellékletében olvashatják majd.
Amennyiben a törvényes határidőn belül nem kapunk válaszokat, akkor panaszt teszünk a közérdekű információk biztosánál, Rodoljub Šabićnál.

Uticaj (Befolyás)

Nemrég beindult az Uticaj weboldal (www.uticaj.rs), elsősorban azok számára, akik petíciókat (javaslatokat, beadványokat, panaszokat) állítanának össze és/vagy írnának alá. A honlapon petícióírási vagy -címzési tanácsok találhatók.
Ez a honlap rengeteg információt tartalmaz a petícióra való jogról Szerbiában, a régióban, az Európai Unióban… és általában a közvetlen demokráciáról is. Ez ugyanis elkerülhetetlen téma, amikor a petíciókról esik szó, ha petíciónak nevezzük a törvénymódosításra irányuló polgári kezdeményezéseket is.
Érdemes ellátogatni erre az internetes portálra, mert sokat megtudhatunk arról, hogy nekünk, polgároknak mire van jogunk, és össze is lehet hasonlítani az emberi jogok állapotát Szerbiában és egyes rendezettebb országokban.

F.D.K.

A melléklet megjelenését a Nyílt Társadalomért Alap tette lehetővé