trg_fontane
Az életszínvonalat illetően jó híreket mostanában nemigen hallunk, sem helyi, sem állami szinten.
Becsei szinten a honatyák mintegy két éve arról győzködik a polgárokat, hogy spórolni kell, és spórolnak is a polgárokon, mégpedig a legfiatalabbakon. Májusban ugyanis a becsei parlament tanácsnokai hatályon kívül helyezték azt az egy éve meghozott döntést, amely szerint a harmadik és a negyedik gyermek óvodai tartózkodásának a költségeit az önkormányzat állja (visszatéríti).
Különben, a gyermek megszületésekor minden szerbiai állampolgárnak jár támogatás. Az első, második, harmadik és negyedik gyermek után is.
Becse nem támogatja a gyermekeket vállaló szülőket sem, annak ellenére, hogy számos önkormányzat kisebb-nagyobb összeget juttat az újszülött családjának, a gyermekek születése után járó egyszeri támogatás „címszó“ alatt.
Nem teszi mindezt azért, mert a községi kasszában erre a célra állítólag nincs pénz, míg két év és néhány hónap alatt reprezentációra és telefonálásra kb. 90.000 eurót költött az önkormányzat, s azt is tervezi, hogy mintegy 135 millió dinárt fektet be – hitelből, amelyet majd Becse polgárainak kell visszatéríteniük – a Pogácsa rekonstrukciójába.
A babamama.rs internetes portál aláírásgyűjtést indított a gyermekvállalók támogatására, az aláírásokat június végén kívánja átadni többek között a becsei községi elnöknek is.
Mindeközben a jövedelmek egyre csökkenek, mert a munkaadók (főleg a kisvállalatok) nagy hányada nem tudja biztosítani a feltételeket a zökkenőmentes működéshez.
Az állami pénzügyek is a „padlón“ vannak. Szerbia idei államháztartási hiánya az év végére eléri a kétmilliárd eurót, ami a legmagasabb deficit az ország újkori történetében az 1993/94-es hiperinfláció óta, jelentette a B92 televízió.
Milojko Arsić, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora elmondta: ebben az évben ez a legnagyobb költségvetési hiány egész Európában. Hozzátette: ezek az adatok egyben azt is jelentik, hogy az államadósság is nő majd, és megközelíti majd a bruttó hazai termék (GDP) 70 százalékát. A Szerbiai Nemzeti Bank csütörtökön közölt adatai szerint az arány jelenleg 65,1 százalékos.
Amennyiben nem kezdenek jelentős megtakarításokba és pénzügyi konszolidációba, ez a hiány a következő években is magas lesz, ahogyan az államadósság is, és fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia adósságválságba zuhan, hangsúlyozta Arsić. Hozzátette, hogy az előző és a jelenlegi kormány is hatalmas gazdasági reformokat jelentett be, de ezek rendre elmaradtak.
Szerinte ahhoz, hogy az ország gazdasági helyzetén javítani lehessen, minden területen jelentős megszorításokra lesz szükség, az állami vállalatokban, a magánvállalatok és a külföldi befektetők támogatásában, valamint a fizetések és a nyugdíjak terén is. Az a lényeg, hogy megszűnjön minden felesleges költekezés, mondta a szakértő.
Kori Udovički államigazgatási és helyi közigazgatási miniszter a Beta híre szerint a minap kijelentette, hogy a közszférában dolgozók számának racionalizálását 2015-ben meg kell kezdeni. Azt nem mondta meg, hogy miért 2015-ben, s nem azonnal. Arról sem nyilatkozott, hogy mekkora munkaerő-felesleg van a közszférában, de elmondta, az biztos, hogy az államigazgatásban 28 ezer ember dolgozik, míg a közszférában körülbelül 760 ezer.
Arról is beszélt, hogy egy kisebb törvénycsomagot készítenek elő, ami a munkatörvényt követi majd, őszre pedig nagyobb csomagot is készítenek, amely a köztisztviselők foglalkoztatására és díjazására vonatkozó rendszert is tartalmazza majd.
A Politika napilapnak nyilatkozó közgazdászok úgy gondolják, hogy a kiadások csökkentése és a közvállalatok üzleti tevékenysége hatékonyságának növelése nem hoz majd akkora költségvetési megtakarítást, amellyel elkerülhető lenne a bércsökkentés. A közgazdászok üdvözlik Dušan Vujović gazdasági miniszter szándékát, hogy „minimalizálja a bérek és a nyugdíjak csökkentését”, de úgy vélik, óriási a különbség a lehetséges megtakarítások és az objektív szükséglet között, hogy valahol találjanak 1,5 milliárd eurót. Ezért lesz elengedhetetlen, hogy egyéb költségvetési kiadások esetében is jelentős megtakarításokat valósítsanak meg, beleértve a béreket és a nyugdíjakat is, állítja a Politika beszélgetőtársa, de a reformok végrehajtása nélkül ez az áldozat se hozza majd meg az államháztartás egyensúlyát, s tartós akadály sem lehet a további eladósodás kellemetlen következményeivel szemben.
Lehetséges a „több százmillió eurós” megtakarítás a közvállalatokban, mint Vujović bejelentette, de legalább egy évre lesz szükség a megvalósításukhoz, véli Milojko Arsić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára.
„Azonban, ha meg is valósulnak ezek a megtakarítások, nem lesznek elegendőek arra, hogy a költségvetési hiány a következő tíz évben az idei 2,5-ről a fenntartható egymilliárd euró alá csökkenjen. A teljes, körülbelül 1,5 milliárd eurós szükséges megtakarítás és a közvállalatok által megvalósítható megtakarítás közötti különbség hatalmas, így szükség lesz jelentős megszorításokra más kiadási tételek esetében is, beleértve az állami béreket és a nyugdíjakat”, mutatott rá Arsić.
Ivan Nikolić, a Közgazdasági Intézet munkatársa úgy véli, a bér- és nyugdíjcsökkentés csökkentené a hazai keresletet. „Az olyan gazdaságokban, mint Szerbiáé, amely nem kellő mértékben kivitel-orientált, egy ilyen lépés tovább ösztönözné a recessziót, és tönkretenné az ilyen intézkedések kezdeti hatását”, mondta Nikolić.
Az előző időszak tapasztalatai arra okítanak bennünket, hogy szinte bizonyossággal állítsuk: a reformok levét a polgárok isszák majd meg, például akkor, amikor csökkenteni fogják az emígy is alacsony nyugdíjakat. A közszférából való elbocsátásokat illetően pedig évekre visszamenőleg azt tapasztaljuk, hogy üres szavakról van szó, amelyeket tett sosem követett, hiszen munkába kell állítani azt a rengeteg pártkádert, rokonokat, ismerősöket, akik az esetek többségében el sem tudják végezni a rájuk bízott „munkát“. Ezért vagyunk ott, ahol vagyunk, s ezért nem hiszünk a pozitív változásokban.
Elegendő, ha csupán belépünk a becsei városházára: szinte egész családok „találtak“ ott munkát. Miért is?
R.M.
(Forrás: vajdasagma.info)
