trg_fontane1. Márai Sándor: Halotti beszéd. Ha Márai Sándor költészetéről faggatják, a művelt olvasó is csak két verset szokott említeni.
Az emigráció gyötrelmeit drámai erővel idéző Halotti beszédet és az 1956-os forradalom utáni magyar karácsonyt sirató Mennyből az angyalt. Pedig a Gyertyák csonkig égnek és más világsikert aratott regények szerzője nem csak két jó verset írt. Bontakozó költői tehetségét a Nyugatban Szabó Lőrinc méltatta, később Szép Ernő figyelt fel rá. Manapság népszerű együttesek zenésítik meg verseit, vallomásait.
2. Tóth Krisztina: Magas labda. A versekben olyan helyzetekkel találkozunk, melyek egyszeriségükben is magukban hordozzák a tragédiát, és ezen keresztül a katarzist. Felkavaró és játékos könyv, méltó napjaink egyik legnépszerűbb íróköltőjéhez.
3. Varró Dániel: Bögre azúr. Varró Dániel verseiben bűbáj és varázslat rejlik… „A kötet bögrében úgyse volt még, ebben az itókában van ám néhány csepp nemcsak a mennyeiből, hanem a még mennyeibb Kosztolányi azúrból is, de az egész mégis csak saját főzet: egy bögre azúr.“
4. Weöres Sándor: Ének a határtalanról. Az Ének a határtalanról Weöres végtelen műgonddal, szerénynek látszó dalokból megkomponált négytételes szimfóniája, egy olyan korszakának dokumentuma, amelyet egy egész nagyszabású poétaélet alapozott meg. Ezekben az „egyszerű“ versekben ott van minden, ami a költőt foglalkoztatta.
5. Kiss Judit Ágnes: Üdvtörténeti lexikon. Kiss Judit Ágnes bámulatosan rövid idő alatt nemzedéke egyik vezéregyéniségévé nőtte ki magát, aki követőkkel is büszkélkedhet már. „Irgalmasvérnő“-verseinek tanúsága szerint női költő a javából. De szerepjátékainak fölényes virtuozitása ismeretében tegyük hozzá ehhez: a zsigerekig mélyen, érzéki és angyali, anyás és gyermeki, befogadó és kitárulkozó értelemben átélt nőiség az ő számára azért végső soron csak egy a lehetséges számtalan szerep közül. Új kötete az ősrobbanás vajúdó Alapkérdésével kezdődik, és Zajjal végződik, melyben „az Istent nem hallani“. A kettő között Bolondistóktól a Xanaxig, gyerekférfiaktól a szőke nőig, A-tól Z-ig „írja magát a nagy/ üdvtörténeti lexikon“. „Ezek a versek 2006 és 2008 között, egy nehéznek érzett időszakban születtek. Akkori küzdelmeimet látva egy barátom azt mondta: Az ember dönthet: vagy egész életén át a démonjaival küzd, vagy egész életében az üdvtörténetét írja. Ez a kötet a döntésemről szól.“ (Kiss Judit Ágnes)
6. Szabó T. Anna: Elhagy. Szabó T. Anna ötödik verseskötete kiforrott, rendkívül erős könyv, amelynek 66 versében a költő egyrészt felvillantja mindazt, amit eddigi költészetéből ismerünk és szeretünk, másrészt új hang, új tematika, sőt új formák is megjelennek. Ami most a legjobban foglalkoztatja, az a test, a test gyönyörűsége és romlása, az emberi érzelmek, indulatok és kapcsolatok anatómiája, a szeretet és a szerelem, sőt a hit fájdalmas függése a testtől. Nem enged a tőle megszokott és a forma megkívánta fegyelemből, ugyanakkor a várandósságba, gyermeke szemlélésébe, egy férfitest szépségébe belefeledkező szem már nem akar mindent tárgyszerűen rögzíteni, hanem teret enged az örömnek és a fájdalomnak is, az önfegyelem helyét átveszi az önfeledtség. Szabó T. Anna egy pillanatra kimerevíti, majd hirtelen könnyedséggel el is engedi a képeket, legyen szó születendő testről, egy férfi mezítelen talpáról vagy egy haldokló utolsó mozdulatairól.
(Forrás: alexandra.hu)
