trg_fontane
A készülő tájékoztatási törvényről vitáztak a minap Újvidéken az illetékes állami szervek képviselői, a médiaszakértők és újságírók. Szó volt a kisebbségi tájékoztatásról is. Slaviša Grujić tartományi művelődési és tájékoztatási titkár elmondta, hogy a törvények által szavatolt kisebbségi tájékoztatásnak nem csupán az információk továbbításában, hanem a nemzeti közösségek helyzetének, egymás közötti kapcsolatainak ápolásában is nagy jelentősége van. Olyan fontos kérdések merülnek fel e médiumok kapcsán, mint például azok finanszírozása. Ennek a kérdésnek megfelelő figyelmet kell szentelni, s arra kell törekedni, hogy a folyamat teljesen átlátható legyen, mondta.
Dragana Nikolić Solomon, a szerbiai EBESZ-küldöttség médiaügyi kérdésekkel megbízott osztályának vezetője közölte, hogy a 2009-ben elfogadott törvénynek, amely lehetővé tette, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsok a kisebbségi média alapítói jogait gyakorolják, negatív következményei lettek a szerkesztéspolitikába történő beavatkozások miatt. Szerinte fontos a készülő tájékoztatási törvény egyik előirányzott rendelkezése, amely szerint a nemzeti tanácsok nem lehetnek a médiumok közvetlen alapítói, csupán az általuk létrehozott alapítványok és intézmények hozhatnak létre médiumokat. „Lényegi változás ez által nem következik majd be a kisebbségi médiumok finanszírozása terén, s fennmaradásuk tekintetében sem merülnek fel veszélyek. Egy olyan törekvésről van szó, amely a polgárok tájékoztatásának javítását szolgálja. A javasolt változásokkal kapcsolatos közvita még folyamatban van, így a nemzeti tanácsok is elmondhatják arról véleményüket. Annyi változik, hogy a médiumokat nem a tanácsok, hanem az általuk létrehozott alapítványok alapíthatják meg. Az igazgatóbizottságok tagjainak legfeljebb egyharmadát képezhetik a tanács képviselői, kétharmadát pedig a nemzeti közösség értelmiségének, művelődési életének, oktatásának a képviselői alkotják majd a törvénytervezet szerint“, mondta Nikolić Solomon.
Az értekezleten Szerencsés Zsuzsanna, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének munkatársa ismertette a jelentést, amely a kisebbségi sajtónak a 2012-ben lezajlott választási kampányhoz való viszonyulását elemezte. Közölte: az elemzés felfedett bizonyos különbségeket a nemzeti tanácsok által alapított és a nem ebbe a kategóriába sorolható médiumok között. Szerencsés elmondta, hogy a nemzeti tanácsok tevékenységét meghatározó legerősebb párt (VMSZ) mindenütt kedvezményezett helyzetben volt. A tudósítások során a párt kimagasló előnyt élvezett a magyar és az országos politikai színtéren szereplő többi párthoz képest a Magyar Szóban és a Hét Napban, a Demokrata Pártot viszont mindkét újság elsősorban negatív kontextusban említette. Másrészt a vajdasági közszolgálati televízió elsősorban a hatalmon levő pártokat, főleg a DP-t favorizálta, s sok esetben burkolt propagandát alkalmazott e párt javára. Szerencsés közölte, hogy a Blic mellékleteként tavaly megjelent Édes Otthon törekedett ugyan bizonyos tárgyilagosságra, az azonban, hogy a kampány hevében indult útjára, s három hónap múlva meg is szűnt, arra utal, hogy kampányprojektumról volt szó.
A jelentésre Simon Erzsébet Zita, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa reagált a Magyar Szónak. Szerinte érthetetlen, hogy miért okoz gondot az, ha a magyar lapok a magyar politikával, s a legerősebb politikai párt tevékenységével foglalkoznak, másutt ugyanis minderről hallani sem lehet. „Különösen azt tartom durva hozzáállásnak, hogy a kisebbségi médiát jelölték meg az újságírói etika legnagyobb megszegőiként egyes politikai pártok favorizálása miatt. Fel kell tennem a kérdést: hol kaphatnának másutt helyet a vajdasági magyarság kiemelkedő politikusai, ha nem a magyar sajtóban? Az adatok azt is bizonyították, hogy a kampányban sehol másutt nem jelent meg sem a VMSZ, sem más magyar politikai opció. Ha nem csupán a magyar kisebbségi médiát, hanem más nyelvű médiát is figyelembe vesszük, akkor arányát tekintve sajnos teljesen elenyésző a vajdasági magyar politika jelenléte“, mondta a tanácsos.
Hétfőn este, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének székházában megtartott Napló-esten ismét szó volt a vajdasági magyar újságírásról. A kerekasztal beszélgetés „címe“ az Autizmus és a vajdasági magyar sajtó volt. A beszélgetést az újságíró egyesület tagjai, Nedim Sejdinović és Pressburger Csaba vezették. Pressburger a vajdasági magyar média zártságáról kérdezte a Napló Kör tagjait. Szerencsés Zsuzsanna elmondta, hogy a legnagyobb problémát nem a pártok médiában való befolyásában látja, hanem a nyomtatott sajtó minőségének romlásában. Gerold László is a színvonal visszaesésére hívta fel a figyelmet. Kijelentette továbbá, hogy szerinte nem létezik közvélemény, kivéve a politikában, hogy a hatalom nem szereti a párbeszédet, inkább fél tőle, és a másként gondolkodóknak nincs terük a véleménynyilvánításra.
Összeállította: B.M.
(Forrás: Magyar Szó, Vajdaság Ma)
