trg_fontane
Szerbiából évente mintegy harmincezer ember költözik Németországba. Ők havonta 1500 és 4000 euró közötti fizetést kapnak, a legtöbben lakást bérelnek, egy bizonyos szinten beszélnek németül, és nem áll szándékukban visszatérni Szerbiába – nagyjából így néz ki egy átlagos szerbiai profilja, aki a gazdaságilag legerősebb európai országban, Németországban próbálja meg feltalálni magát.
Természetesen vannak egyéni esetek és kivételek is, de a nagy többségre ez a jellemző, olvasható egy, a Blic napilapban megjelent cikkben.
A német külügyminisztérium adatai szerint 2015-ben Szerbiából 24 616 polgár költözött Németországba, egy évvel később pedig 33 000. Ez a szám minden bizonnyal még magasabb, mivel a cikk szerint sok szerbiai polgárnak van horvát útlevele. Horvátországból évente mintegy 50 000 ember teszi át lakhelyét életvitelszerűen Németországba. A Blic cikke nem tér ki arra, hogy nemcsak horvát, hanem nagyon sok magyar állampolgársággal rendelkező szerbiai polgár költözik Németországba.
Jól tudjuk, hogy a vajdasági magyarok esetében rengetegen csak arra vártak, hogy megkapják a magyar állampolgárságot, és utána azonnal összepakoltak, s meg sem álltak Németországig. Egyes számítások szerint 2000 óta Szerbiából több mint kétszázezer személy ment Németországba, írja a Szabad Magyar Szó.
A cikk szerint a tények azt bizonyítják, hogy a szerbiaiak Németországban az erős iparral rendelkező tartományokban – Észak-Rajna-Vesztfáliában, Bajoroszágban, Baden-Württembergben, Hessenben, Berlinben, Hamburgban – találták meg a helyüket. „A Szerbiából érkezett személyeket a németek könnyen beilleszkedőnek tartják, hiszen a gyerekeik rendszeresen járnak iskolába, a családok nem szociális segélyből élnek. A család anyagi biztonságát a legtöbben a kisebb cégekben való elhelyezkedéssel oldják meg a vendéglátóiparban, a termelésben, az egészségügyben, a fémmegmunkálásban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a takarítószolgálatban… Ezeken a területeken a munkák nagyobb része nem igényel nyelvtudást, viszont ajánlatos. Ez alól az egészségügy kivétel, mivel ott kötelező. Örök szabály, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, és minél jobban beszéli a nyelvet, annál könnyebb munkát találnia, s azt hosszú távon meg is tartania.
A Szerbiából érkező polgárok nagy része azonban a gyengébben megfizetett munkákat vállalja el, amelyekhez elég a középiskolai végzettség és felületes nyelvtudás. Így minden harmadik szerbiai a futószalag mellett áll, vagy a mezőgazdaságban, illetve az építőiparban dolgozik. Minden negyedik a vendéglátóiparban találja meg a helyét, minden ötödik pedig a fémmegmunkálás területén vállal munkát. A fizetéseik 1400 és 4000 euró között mozognak, ez utóbbi a sofőrökre érvényes“, olvasható a cikkben. A sofőrök négy hét alatt mintegy 3700 eurót keresnek, de szükséges, hogy elvégezzék azt a tanfolyamot, ami hat hónapig tart.
Jól keresnek még az egészségügyi nővérek is, mintegy 2300 eurót havonta.
Németországban azok a szerbiai állampolgárok kaphatnak munkát, akiknek van tartózkodási és munkavállalási engedélyük. A munkahelykeresésre nagyon sok honlap szakosodott, így az rajtuk keresztül is megoldható, de a legtöbb esetben a már Németországban kint élő rokon vagy ismerős segít munkát találni az újonnan érkezőknek.
Ami az elkövetkező időszakot illeti, Vladimir Gligorov, a Bécsi Közgazdasági Intézet munkatársa szerint az, hogy az elmúlt évben a gazdasági növekedés csak 1,5 százalékos volt Németországban, azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban a németországi fizetések nem fognak jelentősen nőni. „A német iparnak nemsokára újabb emberekre lesz szüksége, különösen akkor, ha folytatódik az a folyamat, amely szerint a termelésből az emberek a szolgáltatást végző cégekbe mennek át. Az éremnek azonban van egy másik oldala is, hiszen Németország vészelte át legjobban a gazdasági válságot, ami elsősorban a jelentős importjának köszönhető. A fizetések emiatt nőttek, és szinte mindenki dolgozik”, mondta Gligorov.
Összeállította: R.M. (Forrás: Szabad Magyar Szó)
