A pokol nem a Másik (XIII.) – Elmélet és gyakorlat

Előző cikkünkben megállapítottuk, hogy azokban a helyi önkormányzatokban, ahol a szerb nyelven kívül hivatalos használatban van a nemzeti kisebbség nyelve is, a kisebbséghez tartozóknak törvényadta joguk nyelvük hivatalos használata.

Szó volt a nemzeti kisebbségi nyelvek és írások hivatalos használatáról a tartományi szervek, a helyi önkormányzati egységek szerveinek és szervezeteinek, az államigazgatási szervek szervezeti egységeinek, Szerbia Köztársaság egész területére vagy a helyi önkormányzati egység területére alakult közvállalatoknak, intézményeknek és szolgálatoknak munkájában is.
Elmondtuk, hogy azokon a területeken, amelyeken nemzeti kisebbségi nyelv van hivatalos használatban, azoknak a vállalatoknak, amelyek a villanygazdaság, földgázszolgáltatás, kommunális szolgáltatások, postaforgalom terén nyújtanak és fizettetnek meg szolgáltatásokat, a számlákat, a különféle elismervényeket és értesítéseket több nyelven – szerbül és a hivatalos használatban levő nemzeti kisebbségi nyelven (nyelveken) – kell(ene) kiadniuk.
Az említettek azonban nem tartják tiszteletben ezt az előírást – sem Becsén, sem a vajdasági községek és városok többségében.
Az Elektrovojvodina, a posta, a Telekom stb. nem ad ki többnyelvű számlát, elismervényt és értesítést annak ellenére, hogy az illetékes vajdasági szervek még 2008-ban végzéseket kézbesítettek az Elektrovojvodinának és a Telekomnak, amelyben utasítják őket, hogy az adott községben hivatalos használatban levő nyelveken nyomtassák számláikat és egyéb okmányaikat.
Községünkben mindössze néhány helyi alapítású közvállalat tesz közzé értesítéseket magyar nyelven is.
A Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló 2008. évi jelentésében többek között azt is olvashatjuk, hogy Vajdaságban a rendőrség alkalmazottai nem beszélik a környezet nyelvét. A megállapítás a Belügyminisztérium alkalmazottaira és a tolóablakoknál dolgozókra is vonatkozik. A probléma évtizedes elhanyagolása miatt alakulhatott ki ez a helyzet, s nem kell gyors eredményeket várni, állapítja meg a Titkárság 2008. évi jelentésében, majd hozzáteszi, hogy a Belügyminisztérium különböző intézkedéseket kezdett foganatosítani mindegyik nemzeti közösség integrációja érdekében (a rendőrségi káder oktatási reformjának keretében felvételi vizsgákat láttak elő kisebbségi nyelveken, valamint kisebbségi nyelvkurzusokat – Zentán, Adán, Becsén stb. -, új oktatási programokat terveznek).
Eredmények e téren egy évvel később sincsenek. Ivica Dačić belügyminiszter és Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke csak 2009 decemberében tárgyaltak az ún. kisebbségbarát rendőrség szükségességéről. Megbeszélték, hogy minél több kisebbségi rendőrjelöltre lenne szükség, továbbá, hogy a rendőrök el fogják sajátítani a kisebbségek nyelveit. Egeresi elmondta, hogy a többnemzetiségű közösségekben a rendőrök nyelvleckéket fognak venni az ott élő kisebbségek nyelvén. Nagy-kikindán és Magyarkanizsán már folyik ilyen irányú képzés, az ottani rendőrök magyar és roma nyelven tanulnak. Ebben a projektumban a tartományi oktatási titkárság is részt vesz, és 2010-ben bővíteni szeretnék ezt a tevékenységkört.
A megígért „újítások“ Becse és Törökbecse községek területére még nem jutottak el, nyelvkurzusok sincsenek. A becsei rendőrségen még azok a rendőrök sem beszélik a környezet nyelvét, akik a tolóablakoknál dolgoznak.
Hasonló a helyzet a postán is, ahol csupán egy tolóablaknál dolgozó egyén beszél magyarul, ezért gyakran megtörténik, hogy azok a polgárok, akik nem tudnak jól szerbül, s gondjaik akadnak például a befizetőlapok kiírásakor, nem kapnak segítséget anyanyelvükön.
A helyi közvállalatok többségében az ügyfelekkel dolgozók többsége két nyelven (szerbül és magyarul) kommunikál a polgárokkal, de van egy kivétel is, a polgárok tapasztalatai szerint ugyanis a Tiszamente kommunális vállalatban dolgozók többsége nem, illetve rosszul beszéli az államnyelvet.

A bankokban dolgozóknak nem feltétel a nyelvtudás, de  ajánlatos lenne, ha ezek az alkalmazottak is tudnának magyarul, azonban a bankok becsei fiókintézeteiben dolgozók többsége nem beszéli a környezet nyelvét.
Nemrégiben Becsén még egy probléma adódott, ugyanis a helyi Komunalac Közvállalat a parkolás megfizettetéséről szóló értesítéseket csupán magyar nyelven forgalmazta. A Komunalac igazgatónőjének magyarázata szerint hiba történt, legalábbis ez szűrhető le az újságírói kérdésre adott válaszából, hogy miért nem kétnyelvű értesítéseket nyomtattak. „Voltak szórólapok, amelyeket csak magyar, illetve csak szerb nyelven nyomtattunk, de voltak kétnyelvű szórólapok is. Lehetséges, hogy akaratlanul hibáztunk. Lehetséges, hogy 15-20 szórólapot osztottunk szét véletlenül csak magyar nyelven, de ugyanennyi csak szerb nyelvűt is szétosztottunk. Hétfőtől kezdve kétnyelvű értesítéseket osztunk“, mondta a Komunalac igazgatónője.
A helyi önkormányzatban az esetek többségében valóban tiszteletben tartják az előírásokat, a kisebbséghez tartozók anyanyelvükön kommunikálhatnak az alkalmazottakkal, azonban a polgárok egy része nem ismeri törvényes jogát.
És végül egy érdekes információ: Knézi Péternek, Becse község polgármesterének titkárnője nem beszéli a község területén hivatalos használatban levő kisebbségi nyelvet.
Ezzel ellenétben, a Tisza folyó túloldalán, Milivoj Vrebalovnak, Törökbecse község elnökének titkárnője tud szerbül és magyarul is.

Pályázat

Most itt az alkalom, hogy a községek és városok orvosolják az említett problémákat, ugyanis a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság 2010. január 5-én pályázatot tett közzé. A Titkárság 10,7 millió dinárt látott elő  azon projektumok társfinanszírozására, amelyeknek célja a Vajdaság Autonóm Tartomány területén élő nemzeti kisebbségek nyelve és írása hivatalos használatára vonatkozó jogának előmozdítása.
A pályázaton azon községek és városok szervei vehetnek részt, amelyekben a községi, illetve városi statútum előírja a nemzeti kisebbségi nyelv és írás hivatalos használatát (helyi önkormányzatok, egyéb szervek, szervezetek, szolgálatok és intézmények). Az eszközöket a következők finanszírozására, illetve társfinanszírozásában való részvételre ítélik oda: azon szervek és szervezetek munkavállalóinak felkészítésére, amelyekben a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatban vannak, főként pedig azokban a munkakörökben, amelyekben ügyfelekkel kerülnek kapcsolatba (tanfolyamokon, szemináriumokon stb. való részvétel), továbbá az elektronikus közigazgatási rendszernek a többnyelvűség feltételei között való fejlesztésére; a szervek és szervezetek elnevezését, a lakott település elnevezésének útvonalakon elhelyezkedő, a községben, városban és lakott településen hivatalos használatban levő nemzeti kisebbségi nyelven bejegyzett utcák és terek elnevezését tartalmazó táblák kidolgozásának és felállításának költségeire, továbbá kétnyelvű vagy többnyelvű űrlapok nyomtatására, valamint hivatalos közlönyök és egyéb tömegtájékoztatási kiadványok nyomtatására.
A pályázatra február 28-ig lehet jelentkezni.              

F.D.K.